Beszámoló a Tanítás és tanulás a képzőművészet segítségével című továbbképzésről
(Teaching and Learning Through Art)
Velence, 2022. október 24-29.
Szili Ágnes
Tavaly októberben egyhetes továbbképzésen vettem részt Velencében, melynek fókuszában a képzőművészet és tanítás-tanulás kapcsolata volt.
A továbbképzésen számos országból, többek között Svédországból, Franciaországból, Észtországból, Németországból érkezett tanár vett részt. A továbbképzést Laura Tinti művészettörténész vezette. A műhelymunka Velence szívében, az Európai Kulturális Akadémia épületében zajlott, de lehetőséget kaptunk ellátogatni a Velencei Biennáléra, illetve megtekinteni Velence nevezetes múzeumait, kiállításait, mint például Bellini, Giorgione, Tiziano, Tintoretto és Tiepolo képeit a Gallerie dell'Accademia-ban, vagy modern festményeket a Peggy Guggenheim Múzeumban.
A kiállítások látogatása során feladatokat és megfigyelési szempontokat kaptunk, valamint le kellett fényképeznünk a számunkra legnagyobb hatású alkotásokat. A műhelymunka során ezeket az ismereteket is beépítettük a közös, csoportokban készített bemutatókba.
A gyakorlati munkához az elméleti alapokat Julia Marshall könyve (Art-centered Learning Accross the Curriculum) adta, melyben a szerző cél-tudás-forma hármas pillérére építve mutatja be, hogy hogyan lehet használni képzőművészeti alkotásokat a különböző tantárgyak tanítási gyakorlatában. Laura Tinti, tanfolyamvezető példaként Thomas Demand Büro című fotóját mutatta be, amely remekül használható történelemórán. A tudás a kollektív emlékezet és annak rögzítése. A cél annak bemutatása, hogy amit látunk egy fotón, az nem szükségszerűen valóságos. A forma a fenti célt szolgálja, hiszen ha hosszan nézzük a fotót, akkor vesszük észre, hogy minden egyes tárgy papírból van, és a feldúlt Stasi irodáról készült eredeti képnek csak a reprodukcióját látjuk.
Tintoretto alábbi festményén (amelyet az Accademia-ban fotóztam le) a cél Szent Márk erejének bemutatása, az ehhez szükséges tudást a dinamika vizuális ábrázolási lehetőségeinek ismerete adja, a forma, amiben mindez megvalósul, a vászonra festett olajkép. Ez a festmény kiváló lehetőséget nyújt a bibliai téma feldolgozásához irodalomórán vagy etikaórán.
A továbbképzés harmadik napján egy Velencében élő képzőművész, Sophie Franza mutatta be a csoportnak, milyen technikákkal dolgozik. Franza egyik kedvelt módszere, hogy fényképeket készít, a fényképeket festővászonra festi le, majd a lefestett képeket újra lefényképezi, és ezekből állít össze új képet.
A műhelymunka során a résztvevők is alkotókká válhattak. Készítettünk csak fehér papírból szobrokat, installációkat, melyeket különféleképpen megvilágítottunk, árnyékoltunk, s megfigyeltük, hogy a fénnyel játszva hogyan változik az alkotás üzenete.
A továbbképzés minden eleme rendkívüli inspirációt adott. Eddigi tanítási gyakorlatomnak is része volt a képzőművészeti alkotások órákon való feldolgozása, de a továbbképzés után még tudatosabban fogom beépíteni ezt a területet az angol-, illetve a magyaróráim folyamatába.
Váradi Emese
Tavaly ősszel részt vettem Velencében egy angol nyelvű művészeti továbbképzésen, melynek témája a tanítás és tanulás a művészet eszközeivel volt. A program vezetője két társával együtt Laura Tinti művészettörténész volt. A foglalkozások nagy része Velence város központjában, az Európai Kulturális Akadémia épületében zajlottak. A programra rajtunk, magyarokon kívül számos más országból érkeztek kollegák, Franciaország, Németország, Svédország, Észtország, Spanyolország.
Nagyon örültem a lehetőségnek, hiszen több olyan projektben is részt vettem az elmúlt években, amelyek hasonló módon a művészettel való tanulást helyezik a fókuszba, A helyszín, Velence és a adottság, hogy a Velencei Biennálé pavilonjaiban megnézhetem a ma kortárs művészeti alkotásait, amelyek reflektálnak egy igen fontos kortárs témára, számomra felemelő és teljes szakmai feltöltődéssel járt.
A foglalkozások nemcsak az Európai Kulturális Központban zajlottak, hanem ellátogattunk az Gallerie dell'Accademia kiállításaira, ahol találkozhattam a nagy reneszánsz és barokk festők képeivel, mint például Bellini, Giorgione, Tiziano, Tintoretto és Tiepolo, de láthattam a gótikus szárnyasoltárok és ikonok gyűjteményét is. A kiállításon vezetést és feladatokat és megfigyelési szempontokat kaptunk, gyakorolhattuk a Treasure Hunt, kincsvadászat nevű múzeumpedagógiai feladatot. Lefényképeztük a számunkra legnagyobb hatású alkotásokat. A műhelymunka során ezeket az ismereteket is beépítettük a közös, csoportokban készített bemutatókba.
A Peggy Guggenheim Múzeumban és a Velencei Biennálé pavilonjaiba is vezetett kiállításlátogatásokon vehettünk részt. Szemtanúja lehettem annak, hogy a kulturális intézményekben mennyire fontos a jövő művészet értő közönség kinevelése, a legkülönbözőbb korosztályú diákokkal való munka a művészeti közegben. Mindkét helyen múzeumpedagógiai foglalkozásokkal találkozhattunk.
Megismerkedhettem a várossal és a nevezetességeivel. Mivel a program ideje alatt zajlott a városban a Velencei Biennálé, ezért igyekeztem szabadidőmben annak eseményeit, helyszíneit és minél több kiállítását is felkeresni. Így találkozhattam életemben először az általam már jól ismert nagy hatású Ai Weiwei kinai származású kortárs művész munkáival is a San Giorgio Maggiore templomban.
Számomra nemcsak szakmai és művészeti élmény, de nyelvi kaland is volt ez az öt nap. A foglalkozások angol nyelven folytak és a csoporttagokkal is a szabad időnkben angolul kommunikáltunk. Nagyon jó bemelegítés volt számomra az iskolámban az IB rendszerében frissen működő Visual Arts tantárgy tanításához.
A gyakorlati munkához az elméleti alapokat Julia Marshall könyve (Art-centered Learning Accross the Curriculum) adta, melyben a szerző cél-tudás-forma hármas pillérére építve mutatja be, hogy miképpen lehet használni képzőművészeti alkotásokat a különböző tantárgyak tanítási gyakorlatában illetve különböző témák feldolgozásához a művészeti alkotásokat.
A kortárs művészet különösen alkalmas a társadalmi problémák érzékenyítésében, feldolgozásában. A művészi érzékenységgel létrehozott munkák elemzésével a hozzájuk rendelt gyakorlatok végrehajtásával a diákok egy új nézőpontot kapnak, amelyen keresztül vizsgálhatják a környező világukat.
A továbbképzés harmadik napján egy Velencében élő képzőművész, Sophie Franza tartott előadást az általa használt művészeti gyakorlatokról és az alkotói, gondolati folyamatairól a képeinek megfogalmazása során. Jó volt látni, ahogy egy hétköznapi témát az emberi kapcsolatokat, hogyan tudja képekben bemutatni számunkra.
Néhány gyakorlatot, amelyeket mi is kipróbálhattunk a program során, magammal hoztam és megvalósítottam nemcsak a diákjaimmal, de megmutattam a kollegáimnak is. Ilyen volt például az a közös munka, amely azontúl, hogy egy művészeti alkotást lehet vele létrehozni, fejleszti a szociális kompetenciákat is. Vagy egy másik gyakorlatban az általunk létrehozott papírszobrok megvilágításával új alkotások jöttek létre.
A foglalkozás záró bemutatójában már az egymásnak kitalált gyakorlatokat is kipróbálhattuk, ilyen volt a francia csapat feladata, amely Solange Pessoa munkájához kapcsolódott és a környezeti neveléshez éppúgy kapcsolódhat, mint a társas kapcsolatok megértéséhez. Felvett pózokban elkészített alakfotókat írtunk át grafikailag és helyeztük új közegbe. Ezen montázsok elemzése lehetőséget ad a diák számára, hogy értelmezze helyzetét a környezetében.
A továbbképzés eredményes és hasznos volt egy rendkívül jó hangulatú és nagyon színes tapasztalatokkal nyújtó program volt. A továbbképzés során tanultakat az ott szerzett tapasztalatokat, az ott látott technikákat a mai napig nagy lelkesedéssel alkalmazom a minden napi vizuális kultúra tanári munkám során különböző tanuló közösségekben.