Részletek egy vasúti jármű zajszintmérésének vizsgálati jegyzőkönyvéből

Kérdések és feladatok

A feladatok megoldása

1. Miért volt célszerű a zajszintmérést az éjszakai műszak során végezni?

2. Ha a jármű belsejében tartózkodunk, a mérések szerint álló helyzetben melyik a jármű legcsendesebb része?

3. A jármű álló helyzetében végzett mérések esetében a belső zajra vonatkozó 4. táblázat valamivel magasabb decibel-értékeket tartalmaz, mint a külső zajra vonatkozó 6. táblázat. Mondhatjuk, hogy a jármű befelé zajosabb, mint kifelé?

4. Az 1. grafikon a frekvencia függvényében mutatja az egyes mérési pontokon mért zajszintet.

A grafikon görbéi csak 20 dB fölött vannak ábrázolva, de a trendeket folytatva látható, hogy valamivel 20 Hz fölött, csakúgy, mint valamivel 20 kHz alatt mindegyik görbe lemegy 0 dB érték alá. Miért van az, hogy a hallható frekvenciatartomány szélei felé haladva gyengül a jármű által keltett zaj?

5. (a) A jármű vezetője vagy a jármű utasai esetében nagyobb a menet közben megengedett maximális hangnyomásszint? (Miért?) Hány decibel a különbség?

(b) Ez a decibel-különbség hányszoros intenzitásnak felel meg?

(c) Hányszoros hangnyomásnak felel meg?

6. (a) A 3. grafikon az álló jármű jobb oldalán, a közepe mellett 7,5 méterre elhelyezett műszer által mért L zajszintet rögzíti a frekvencia függvényében.

A 6. táblázat alapján mennyi a teljes hallható frekvenciatartományra számított eredő zajszint?

(b) Mutassuk meg, hogyan kapható ez az eredő érték a 3. grafikonon ábrázolt értékekből.

A megoldáshoz használhatjuk a mellékelt (Excelben vagy kézzel kitölthető) táblázatot.

Útmutatás:

A különböző komponensek összegzéséhez nem az egyes frekvenciákhoz tartozó L zajszinteket, hanem a nekik megfelelő intenzitásokat kell összeadni.

Mivel a zajszint a referenciaértékhez viszonyított intenzitás tízes alapú logaritmusával arányos:

,

összegezhető mennyiséget úgy kapunk, ha 10-et az L/10-edik hatványra emeljük.

A mellékelt táblázat első oszlopában a 3. grafikonon megjelenített frekvenciaértékek találhatók. Olvassuk le a grafikonról a hozzájuk tartozó, decibelben kifejezett L zajszinteket, és írjuk be a második oszlop mezőibe.

A harmadik oszlopba kerülnek a kiszámított 10 relatív intenzitás értékei. (Az Excel-táblázat harmadik oszlopát lehúzva 10 értéke automatikusan megjelenik, az átláthatóság kedvéért egészre kerekítve.)

A harmadik oszlop összegzésével határozzuk meg az eredő zajszintet. Ha helyesen jártunk el, megkapjuk az (a) feladatban szereplő értéket.

(c) Körülbelül melyik az a frekvenciaintervallum, amelyiken kívüli értékek elhanyagolásával ennek a járműnek az esetében még mindig ugyanazt az eredő zajszintet kapnánk?

Útmutatás:

A jegyzőkönyvbeli 3. grafikon a zajszintet ábrázolja a (logaritmikus skálán megjelenített) frekvencia függvényében. A zajszint helyett ábrázoljuk a táblázat harmadik oszlopában kiszámított 10 relatív intenzitásokat a frekvencia függvényében. (Az Excel-táblázat melletti grafikonon ez automatikusan megjelenik.) Az új grafikon és a táblázat alapján válaszolhatunk a kérdésre.