A zajt számszerűsítő mérhető fizikai mennyiségek

1. Intenzitás és nyomásamplitúdó

A hangok a levegő longitudinális hullámai, a levegő nyomásingadozásai hozzák rezgésbe a dobhártyánkat. A hangosság a nyomásingadozások mértékével (a hanghullám amplitúdója) függ össze. A hangosságérzetet azonban függ a hang további fizikai jellemzői is befolyásolják, és (részben fiziológiai, részben pszichológiai okokból) nagyok az egyéni különbségek is.

A hangosság tehát nem fizikai fogalom, közvetlenül nem mérhető. Vizsgálata a pszichoakusztika tárgykörébe tartozik.

 

Amit mérni lehet:

A két mennyiség összefüggése: A hullámok intenzitása az amplitúdó négyzetével arányos, vagyis például a nyomásingadozások amplitúdójának a négyzetével.

Levegőben a hangintenzitás egyenesen arányos a levegőben terjedő nyomáshullám amplitúdójának (a hangnyomásnak) a négyzetével és fordítottan arányos a hangsebességgel valamint a levegő sűrűségével. A hangintenzitás tehát arányos a

 

 mennyiséggel.

Az emberi fül (akár a nyomást, akár az intenzitást tekintve) sok nagyságrendet átívelő tartományban érzékeny a hangokra. Ezért az intenzitást / hangnyomást logaritmikus skálán mérik, ez a decibel-skála.

 

Figyelem: a logaritmikus skálán decibelben mért értékeket intenzitás-, illetve hangnyomásszintnek nevezzük. Az intenzitás és az intenzitásszint tehát különböző fizikai mennyiségek.