A zajszennyezés és a hullámjelenségek kapcsolata
Mivel a hang hullámjelenség, a zaj terjedését a hullámterjedés törvényszerűségei
alapján lehet leírni, és a zaj elleni védekezésnél is ezek a törvényszerűségek
játszanak szerepet.
Elnyelődés
A falak, akadályok a beeső hang egy részét visszaverik,
a rajtuk áthaladó hanghullámok energiáját pedig részben elnyelik.
Ha a beeső hullám intenzitása I1,
a falon átjutó és a túloldalán kisugárzódó hullámé pedig
I2, akkor az áteresztés
mérőszáma a
A visszaverődés és az elnyelés mértéke is függ a frekvenciától és függ a fal anyagától és textúrájától is.
A magasabb frekvenciák jobban elnyelődnek
Az autópályát szegélyező erdősáv nem csökkenti érzékelhető mértékben a környezet
zajterhelését.
Az elnyelődés akadályok és falak nélkül, a levegőben is fellép. Mivel az
elnyelődés ilyenkor is növekszik a frekvenciával, a távolság növelésével
megváltozik a zaj frekvenciaspektruma is: az alacsonyabb frekvenciájú hangok
messzebbre eljutnak.
A légköri elnyelődés mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, azaz a
hőmérséklet és nyomás, valamint a légnedvesség és a csapadék is.
A zaj elnyelésén alapul a legprimitívebb védekezőeszköz, a füldugó is. Mivel a
rugalmas anyagok rossz elnyelők, a füldugóként alkalmazott vatta gyenge hatású.
Sokkal jobbak a rugalmatlan, a fül alakját jól elzáró módon alakítható anyagból
készült füldugók.
Visszaverődés
Sík visszaverő felület esetén
a visszavert
hullám a forrás tükörképéből látszik kiindulni,
a visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel.
Kemény visszaverő felület, például betonfal előtt
akár 3 dB-lel nagyobb zajszintet lehet mérni, mint ha a
betonfal nem lenne ott.
A környezeti zajszint-előírásoknak azt is szabályoznia
kell, hogy a mérés milyen magasságban történjen.
Az Európai Unió által előírt zajtérképezéshez végzett méréseket
épületek közötti esetben 4 méter magasságban kell
végezni, nyílt terepen legalább 1,5 méter magasan, de ekkor is 4 méterre kell
korrigálni az eredményt.
A zajvédő falak főként visszaverődés útján akadályozzák a zaj átjutását.
A hatást ronthatja az autópálya túloldalán, viszonylag kis távolságra levő másik
zajvédő fal.
Ilyen esetekben célszerű ha a falak nem függőlegesek,
hanem az autópálya felől nézve kissé kifelé dőlnek.
A direkt zaj útjába helyezett akadály (szabadon álló fal, térelválasztó) esetén
a falon átjutó
zaj intenzitása általában lényegesen kisebb,
mint a nem direkt úton, visszaverődéssel és elhajlással érkező hullámoké.
Zárt térben a falakról és a mennyezetről való visszaverődést
csökkenthetik
az eléjük felfüggesztett hajlékony elnyelő panelek,
melyek alacsony frekvenciákon hangolhatók is lehetnek, de a magasabb frekvenciák
elnyelését is segítik.