701 Megadott gólok
702 Szabályosan szerzett gólok
703 Szabálytalanul szerzett gólok
1) A gól megadottnak tekinthetõ, ha szabályosan
érték el és bulival folytatják a mérkõzést
a középponton.
Minden megadott gól idejét és a gólszerzõ
- továbbá ha lehetséges az asszisztens - számát
jelölni kell a jegyzõkönyvön. A hosszabbításban
vagy idõn túli rávezetésben, illetve mérkõzés
vagy periódus végén elért gólt nem bulival
érvényesítik a bírók, hanem a középpontra
való rámutatással valamint a jegyzõkönyvben
való feltüntetéssel. Ha a gólt nem ismerik el
a bírók, a játékot bulival kell folytatni -
kivéve ha a gólt szabadütéssel járó
szabálytalanság miatt nem adták meg.
2) Egy megítélt gólt nem lehet megmásítani.
Ha a bírók teljesen bizonyosak abban, hogy egy megítélt
gól szabálytalan, akkor ezt jelezni kell a jegyzõkönyvön.
1) Ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon
elölrõl szabályosan egy mezõnyjátékos
szabályos ütése hatására és nem
történt szabadütéssel, vagy büntetéssel
járó szabálytalanság a támadó
csapat részérõl.
Ez arra az esetre is értendõ amikor a védekezõ
csapat egy játékosa elmozdította a kaput eredeti helyérõl
és a labda elölrõl áthaladt a gólvonalon
és a kapufa képzeletbeli helye alatt; amikor egy szabálytalanul
számozott játékos is közremûködött
- gólszerzõként vagy asszisztensként -; illetve
amikor öngól születik - még ha nem is közvetlenül
beütésbõl. Öngólnak csak az tekinthetõ,
amikor a védekezõ csapat egy játékosáról
jut labda a kapuba közvetlenül beütésbõl, de
nem tekinthetõ öngólnak, ha irányítja azt
ütõjével vagy a testével. Ha öngól
születik közvetlenül beütésbõl, akkor
a gólt nem lehet megadni és a játékot bulival
kell folytatni. Ha a nem-szabálytalankodó csapat szerez öngólt
késleltetett büntetés alatt, a gólt meg kell adni.
Öngólnál gólszerzõnek a labdát utoljára
érintõ ellenfél játékost kell beírni,
de nem szabad asszisztenst feltüntetni.
2) Ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon elölrõl miután egy védekezõ játékos testét vagy ütõjét érintette, vagy egy támadó játékos nem szándékosan érintette testével a labdát és nem történt szabadütéssel, vagy büntetéssel járó szabálytalanság a támadó csapat részérõl.
1) Ha egy játékos a támadó csapatból
szabadütéssel vagy büntetõvel járó
szabálytalanságot követett el a góllal kapcsolatban
vagy közvetlenül elõtte.
Ez arra is érvényes, ha egy csapat gólt szerez miközben
túl sok, vagy büntetett játékosa van a pályán,
illetve amikor egy játékos az ellenfél csapatából
elmozdítja a kaput az eredeti helyérõl.
2) Ha egy játékos a támadó csapatból
szándékosan gólba irányítja a labdát
bármelyik testrészével.
3) Ha a labda a bírói jel elhangzása alatt, vagy után
halad át a gólvonalon.
A periódusnak vagy játékidõnek vége,
amint a jel el kezd szólni.
4) Ha a labda a kapuba úgy kerül, hogy a gólvonalon elölrõl nem haladt át.
5) Ha egy kapus dobja vagy rúgja a labdát az ellenfél
kapujába egyébként szabályos módon.
A labdának érintenie kell egy másik játékost
vagy annak felszerelését, mielõtt a gólvonalon
áthaladna.
6) Ha egy mezõnyjátékos a támadó csapatból szándékosan megrúgja a labdát és gól lesz belõle, miután a labda egy másik játékost vagy annak felszerelését érintette.
7) Ha egy jegyzõkönyvben fel nem tüntetett játékos
a gólszerzésben részt vesz.
Ez érvényes gólszerzésre és asszisztálásra
is.
8) Ha a szabálytalankodó csapat gólt szerez késleltetett
büntetés alatt.
Ebben az esetben a büntetõt el kell végezni, majd bulival
kell folytatni a játékot.
9) Ha egy beütésbõl közvetlenül gól
születik.
Ez öngólra is érvényes.
10) Ha a labda a bíróról közvetlenül a
kapuba jut.
Általában a bírókat nem kell figyelembe venni,
de szituációtól függõen ez nagyon nagy
jelentõségû lehet.