601 A büntetésekkel kapcsolatos általános
elõírások
602 Kiállítások
603 A 2 perces kiállítás
604 A késleltetett büntetés
605 2 perces kiállítást eredményezõ
szabálytalanságok
606 5 perces büntetés
607 5 perces büntetést eredményezõ
szabálytalanságok
608 Személyi büntetés
609 10 perces személyi büntetés
610 2 perces kiállítás + 10 perces
személyi büntetéshez vezetõ szabálytalanságok
611 Végleges kiállítás
612 Végleges kiállítás 1
613 Végleges kiállítás 1-hez
vezetõ szabálytalanságok
614 Végleges kiállítás 2
615 Végleges kiállítás 2-höz
vezetõ szabálytalanságok
616 Végleges kiállítás 3
617 Végleges kiállítás 3-hoz
vezetõ szabálytalanságok
618 Rávezetéssel járó büntetések
1) Ha büntetést érõ szabálytalanság
történik, az azt elkövetõ játékosra
büntetést kell kiróni.
A szabálytalanság, mértékétõl
függõen, különbözõ büntetéseket
eredményezhet. Ha a játékvezetõ nem képes
rámutatni a szabály-talanságot elkövetõ
játékosra, vagy azt a csapatvezetõk egyike követte
el, a csapatkapitány jelöljön ki egy büntetés
alatt nem álló mezõnyjátékost, a büntetés
letöltésére. Ha a csapatkapitány ezt vissza-utasítja,
akkor neki kell a büntetést letöltenie. Minden egyes büntetést
a jegyzõkönyvbe fel kell jegyezni az idõpont, a játékos
száma, a büntetés fajtája és a szabálytalanság
megjelölésével. Ha a büntetést a játékkal
kapcsolatos szabálytalanság okozta, a játékot
a vétlen csapat szabadütéssel folytathatja. Ha a büntetést
nem a játékkal kapcsolatos szabálytalanság okozta,
a játékot húzással kell folytatni. Ha a büntetést
álló játék alatt elkövetett szabálytalanság
eredményezte, a játékot a megszakítás
elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.
Büntetés alatt álló csapatkapitány nem
beszélhet a játékvezetõkkel, kivéve ha
azok szólítják meg õt vagy ha a csapatnak nincs
más lehetõsége arra, hogy velük kommunikáljon.
2) Büntetés alatt álló játékosnak
a büntetõpadon kell maradnia a büntetés egész
ideje alatt.
Minden büntetés lejár a mérkõzés
végével egy idõben. A rendes játékidõ
végével nem lejárt büntetõ a hosszabbításban
folytatódik. Büntetés alatt álló játékosnak
a középvonal a saját csapata csereterületével
azonos az oldalán lévõ büntetõpadon kell
ülnie. Ezalól kivétel, ha a fõbírói
asztal és a büntetõpadok a játéktér
ugyanazon oldalán helyezkednek el mint a csereterületek. Büntetés
alatt álló játékos szünet idejére
elhagyhatja a büntetõpadot, de a következõ játékrész
megkezdése elõtt oda vissza kell térnie. Idõkérésben
viszont büntetés alatt álló játékos
nem vehet részt. Mihelyt a büntetés ideje lejárt
a játékos elhagyhatja a büntetõpadot, kivéve
ha a csapata büntetéseinek száma azt lehetetlenné
teszi vagy ha személyi büntetést kapott.
3) A büntetés idejét a játékidõvel együtt kell mérni.
1) A kiállítás az csapat egészére kiterjedõ büntetés, tehát a büntetést kapó játékost pótolni nem szabad.
2) Egy idõben játékosonként csak egy, csapatonként
pedig kettõ kiállítást lehet tölteni.
A kiállításokat ugyanabban a sorrendben kell elkezdeni
mérni, ahogy a játékvezetõ azokat megítélte.
Az a játékos, akinek a büntetését még
nem kezdhetik el mérni, akkortól üljön a büntetõpadra
amikor a büntetése megkezdõdik. Ha egy csapat ellen,
amelynek egyik játékosa már tölti a büntetését,
egynél több kiállítást ítélnek,
a csapatkapitánynak kell eldöntenie, hogy az új büntetések
közül melyiket kezdjék elõször mérni.
Azonban ha a kiállítások idõtartama különbözõ,
minden esetben a rövidebbet kell elõször letölteni.
Ha a kiállítást eredményezõ szabálytalanság
elõtt egy csapat ellen már egy késleltetett kiállítást
is ítélt a játékvezetõ, és a csapat
egyik játékosa már tölti a büntetését,
a két új kiállítás közül a
késleltetettet kell elõször elkezdeni mérni.
3) Ha egy csapat ellen kettõnél több kiállítást
ítéltek, a csapat akkor is folytathatja a játékot
négy játékossal a játéktéren.
Addig kell négy játékossal játszani, amíg
már nem marad csak egy kiállítás. Annak a játékosnak,
akinek a kiállítása ellõbb lejár a padon
kell maradnia a következõ játékmegszakításig,
csak álló játéknál léphet a játéktérre.
Ha mielõtt a játék félbeszakadna esetleg az
ugyanazon csapat ellen ítélt egy további kiállítás
ideje is lejár, és a csapatnak összesen már csak
egy büntetés letöltését kell befejeznie,
akkor az említett játékos a pályára léphet.
A büntetésüket letöltött játékosoknak
abban a sorrendben kell elhagyniuk a büntetõpadot, amilyen sorrendben
a büntetésük lejárt, de mindig figyelembe kell venni,
hogy az adott pillanatban hány játékos tartózkodhat
a játéktéren. A játékvezetõk és
a fõbíró feladata, hogy segítsen a büntetését
letöltött játékosnak, hogy az elhagyhassa a büntetõpadot,
amilyen hamar csak lehet (álló játéknál).
4) Ha egy büntetés alatt álló játékos
további büntetést eredményezõ szabálytalanságot
követ el, a két büntetést közvetlenül
egymás után kell letöltenie.
Ez független attól, hogy az elsõ büntetés
elkezdõdött-e. Ha egy játékos már elkezdte
letölteni egy kiállítás idejét és
akkor követ el újabb kiállítást eredményezõ
szabálytalanságot, akkor a második büntetõ
egyáltalán nem befolyásolja az elsõ mérését,
s amint az elsõ ideje lejár a második mérését
kell elkezdeni, kivéve, ha a csapatnak van olyan még le nem
töltött büntetõje, amelyet az említett játékos
két szabálytalansága között szerzett. Egy
játékos ellen bármennyi kiállítás
ítélhetõ, de ugyanakkor a sorozatos szabálytalankodásra
vonatkozó szabályt is alkalmazni kell, ha szükséges.
Ha egy játékos személyi büntetést is kapott,
annak mérését csak akkor lehet elkezdeni, ha a játékos
az összes kiállítását már
letöltötte. Ha egy személyi büntetés alatt álló játékos kiállítást kap, a személyi büntetés idejének mérését fel kell függeszteni addig az ideig amíg a kiállítás lejár és a csapatkapitánynak kell kijelölni egy játékost aki a szabálytalanságot elkövetõ játékos mellett a büntetõpadon letölti a büntetést és annak lejártával beáll a játékba. Ha egy kiállított játékos végleges kiállítást eredményezõ szabálytalanságot követ el, a végleges kiállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1) Ha egy 2 perces kiállítás ideje alatt a büntetést
éppen töltõ csapat gólt kap, a kiállítás
megszakítandó és a kiállított játékos
ismét játékba léphet. Ez csak akkor nem történhet
meg, ha a csapatok egyenlõ számú játékossal
játszanak vagy ha a gólt kapó ( a büntetés
alatt álló) csapat játszik emberfölényben.
Akkor sem szakítható meg egy kiállítás
ha a gól késleltetett büntetés ideje alatt vagy
büntetõ ütésbõl született. Ha egy 2
perces büntetést büntetõ ütéssel vagy
késleltetett büntetéssel együtt ítélnek
meg a játékvezetõk, akkor az utóbbiakra érvényes
szabályokat is figyelembe kell venniük.
2) A 2 perces kiállításokat ugyanabban a sorrendben
kell megszakítani, amely sorrendben azok letöltése megkezdõdött.
Ez alól kivételek a kettõs büntetések.
A kettõs büntetéseket nem lehet megszakítani.
Kettõs kiállítás alatt az értendõ,
ha a két csapat egy-egy játékosát ugyanattól
a pillanattól kezdõdõ 2 perces kiállítással
büntetnek. Kettõs kiállítás nem fordulhat
elõ, ha a csapatok egyike abban a pillanatban már egynél
több kiállítást tölt.
3) Ha a kapus kapja a 2 perces kiállítást, akkor a csapatkapitánynak kell kiválasztania egy büntetés alatt nem álló mezõnyjátékost, hogy a büntetést letöltse.
1) Késleltetett büntetést akkor kell ítélni,
ha a büntetést eredményezõ szabálytalanság
után a vétlen csapat birtokolja a labdát. Egyszerre
csak egy büntetés lehet késleltetett.
Ha a késleltetett büntetés ideje alatt egy másik
szabálytalanság történik, a játékot
meg kell szakítani és a büntetéseket végre
kell hajtani. Késleltetett büntetés és késleltetett
büntetõ ütés együttesen is megítélhetõ.
Ha ez történik, egyaránt a késleltetett büntetésre
és a késleltetett büntetõ ütésre vonatkozó
szabályokat figyelembe kell venni.
2) Késleltetett büntetés ideje alatt a vétlen
csapat a kapusát egy mezõnyjátékosra cserélheti
és így mindaddig támadhat míg a másik
csapat meg nem szerzi a labdát vagy a játék valamilyen
módon meg nem szakad.
A késleltetett büntetést egy játékrész
vagy a mérkõzés végén is végre
kell hajtani. Ha a késleltetett büntetés azért
lép érvénybe, mert a vétkes csapat megszerezte
a labdát, a játékot húzással kell folytatni.
Ha a játék valami más okkal szakadt félbe, akkor
azt a megszakítás elõtti szituációnak
megfelelõen kell folytatni. Ha a késleltetett büntetés
megítélése és végrehajtása között
a vétlen csapat gólt szerez, a gól érvényes
és a késleltetett büntetõ végrehajtása
elmarad, a gól azonban nem befolyásol más épp
abban a pillanatban töltött büntetést. Azonban ha
a vétkes csapat szerez gólt, a gólt érvénytelennek
kell minõsíteni és a játékot húzással
kell folytatni.
1) Ha egy játékos annak érdekében, hogy jelentõs
elõnyhöz jusson vagy ha nincs rá lehetõsége,
hogy elérje a labdát, az ellenfél ütõjének
megütésével, visszafogásával vagy rúgásával
próbálkozik.
2) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjével
vagy a lábával a labdát térdmagasság
fölött játssza vagy próbálja megjátszani
és ezzel jelentõs elõnyhöz jut.
Csípõmagasságon felüli játékért
pedig minden esetben 2 perces kiállítás jár.
Térdmagasságon és csípõmagasságon
egy egyenesen álló személy térdének illetve
csípõjének a magassága értendõ.
3) Ha egy játékos szabályos úton az ellenfelét durván a palánknak vagy a kapunak löki.
4) Ha egy játékos, miközben próbálja a labdát elérni, lerántja vagy elgáncsolja ellenfelét.
5) Ha egy játékos megragadja az ellenfelét vagy annak a felszerelését.
6) Ha egy játékos akadályozza a labdát nem
birtokló ellenfelét.
Ha egy játékos jobb pozíció elérése
érdekében véletlenül belehátrál
ellenfelébe, akkor csak szabadütés ítélendõ.
7) Ha egy mezõnyjátékos aktívan akadályozza
a kapuskidobást.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a
mezõnyjátékos a kapushoz 3 m-nél közelebb
áll abban a pillanatban, amikor az megkezdi a kidobást. Aktívan
akadályozni annyit jelent, mint követni a kapus mozgását
és ütõvel a labda elérésére törekedni.
8) Ha egy játékos veszélyesen játszik.
Veszélyes játéknak számít az ütõ
túl magasra lendítése vagy az ellenfél feje
fölötti átemelése veszélyes módon.
9) Ha egy játékos megszegi a 3 m-es távolságtartás
szabályát szabadütésnél vagy beütésnél.
Ha a beütés vagy szabadütés elvégzésének
pillanatában a védekezõ játékos épp
afelé igyekszik, hogy a 3 m-es távolságon kívül
kerüljön, ellene büntetés nem ítélhetõ.
Ha egy csapat olyan sorfalat képez, amely 3 m-nél közelebb
áll a labdához, a sorból csak egy játékost
lehet kiállítani.
10) Ha egy játékos a játékvezetõ felszólítása ellenére nem igazít a felszerelésén.
11) Ha egy játékos vagy egy csapat nem megfelelõ
ruházatot visel.
Ide tartozik az is, ha a ruházat hiányos és a csapatkapitányi
szalaggal kapcsolatos szabálytalanságok. Ruházattal
kapcsolatos szabálytalanság-ért egy mérkõzésen
egy csapatból csak egy játékos lehet megbüntetni,
de mindennemû öltözékbeli rendellenességet
a jegyzõkönyvbe fel kell jegyezni.
12) Ha egy csapatkapitány fej vagy nyél mérését kéri és a mért felszerelés korrekt.
13) Ha egy helytelen csere történik.
A pályát elhagyó játékosnak már
a palánkon kívül kell lennie miközben az új
játékos a játéktérre lép. Ha a
játék a közelben folyik cserélni csak akkor lehet,
ha játékmenet mérsékelt. Ha a bírók
képtelenek kiválasztani a szabálytalankodó játékost
egy - a csapatkapitány által kiválasztott - játékos
kell hogy letöltse a büntetést. Helytelen cserének
tekinthetô a cserezónán kívüli csere.
14) Ha egy csapat túl sok játékosa van a pályán
játék közben.
Csak egy játékos büntetendõ.
15) Ha egy pontatlanul számozott játékos vesz részt
a játékban.
Egy nem büntetés alatt álló játékost
kell választania a csapatkapitánynak hogy letöltse a
büntetést. A helytelenül számozott játékos
folytathatja a játékot amint a jegyzõkönyvet kijavították.
16) Ha egy mezõnyjátékos megállítja
vagy megjátssza a labdát miközben ül vagy fekszik
a pályán.
Ez arra is érvényes ha mindkét térd vagy egy
kéz a talajon van miközben megállítja vagy megjátssza
a labdát. Ütõt tartó kéz nem beleértendõ.
Ha egy mezõnyjátékos a bírók véleménye
szerint akaratlanul elesik és a labda megüti ez nem büntetendõ.
17) Ha egy mezõnyjátékos megállítja
a labdát a kezével, a karjával vagy a fejével.
Ha a játékost eltalálja a labda úgy, hogy ezt
õ nem tudja elkerülni, ez nem büntetendõ.
18) Ha egy mezõnyjátékos részt vesz a játékban ütõ nélkül.
19) Ha egy mezõnyjátékos új ütõt a saját csapata csereterületén kívülrõl hoz.
20) Ha egy játékos ismétlõdõen szabadütéshez
vezetõ szabálytalanságokat követ el.
Ez vezethet rövidebb vagy hosszabb büntetésekhez. Ha a
játékvezetô úgy ítéli meg, hogy
a játékos túl sok szabálytalanságot követ
el, bármilyen rendû büntetés elõtt figyelmeztetnie
kell õt, ha erre lehetõség van.
21) Ha egy játékos késlelteti a játékot.
Ez vonatkozik arra is ha egy játékos akarattal elüti
a labdát, szándékosan blokkolja azt palánkon
kívülre játssza vagy megrongálja a labdát
miután a
játékot már megállították. Csak
a labdát irányító játékos tudja
szándékosan pályán kívülre játszani
a labdát. Ha egy játékos idõnyerés szándékával
olyan pozíciót foglal el a palánk mellett, mellyel
meg-akadályozza az ellenfelét a labdához való
szabályos hozzájutásban, akkor a bírónak
figyelmeztetnie kell a játékost mielõtt büntetést
róna ki rá.
22) Ha egy játékos vagy a vezetõk bármely
tagja tiltakozik a bírók döntése ellen vagy az
edzõ tevékenysége zavaró vagy helytelen modorú.
Ez értendõ arra is ha az edzõ folyamatosan és
ok nélkül kérdõjelezi meg a bírók
döntéseit. Tiltakozást a bírók döntései
ellen és az edzõi munka zavaró módját
spontán és kisebb szabálytalanságnak kell tekinteni.
23) Ha egy büntetett játékos a pályára
lépés nélkül elhagyja a büntetõpadot
a büntetõidõ lejárta elõtt vagy nem hagyja
el a büntetõpadot az idõ lejárta után.
A jegyzõkönyv-vezetõnek amilyen gyorsan csak tudja jeleznie
kell ezt a bírónak. A játékos akinek lejárt
a büntetõideje nem hagyhatja el a büntetõpadot amíg
csapatának a büntetéseinek száma ezt nem teszi
lehetõvé.
24) Ha a kapus nem megfelelõ felszereléssel vesz részt
a játékban.
Ha a kapus akaratlanul elveszíti a maszkját a játékot
meg kell állítani majd bulival folytatni.
25) Ha a kapus a bíró felhívása ellenére
sem teszi vissza a kaput eredeti helyére.
A kapus feladata visszatenni a kaput amilyen gyorsan csak lehetséges.
26) Ha egy csapat szisztematikusan megzavarja a játékot
ismétlõdõ, szabadütéssel járó
szabálytalanságokkal.
Ez arra is érthetõ ha a csapat rövid idõn belül
több kisebb szabálytalanságot követ el. Ha a bírók
szerint a csapat zavarja a játékot - ha lehetséges
- a csapatkapitányt kell figyelmeztetniük mielõtt bárminemû
büntetést adnának. Az utoljára szabálytalankodó
játékosnak kell letölteni a büntetést.
27) Ha egy csapat szisztematikusan késlelteti a játékot.
Ha a bírók szerint a csapat késlelteti a játékot
a - ha lehetséges - a csapatkapitányt kell figyelmeztetniük
bárminemû büntetés elõtt.
1) Ha az ellenfél csapat gólt szerez az 5 perces büntetés
alatt a büntetõidõt nem szabad megszüntetni.
Az 5 perces büntetést szenvedõ kapusnak magának
kell letölteni büntetõidõt. Ha a másodkapusa
hiányzik a csapatnak maximum 3 perce van arra, hogy megfelelõen
felszereljen egy mezõnyjátékost, de ez az idõ
nem használható bemelegítésre. Az új
kapust és a csere idejét jelölni kell a jegyzõkönyvön.
Amikor a büntetõidõ lejár a kapus nem jöhet
vissza
amíg a játék menete meg nem szakad. Emiatt egy, a csapatkapitány
által választott mezõnyjátékosnak kell
elkísérnie a kapust a büntetõpadra, azért
mert a büntetés lejártakor õ beléphet a
pályára. A bíróknak a jegyzõkönyvvezetõvel
együtt kell segíteni a kapust, hogy a büntetés lejárta
után a lehetõ leggyorsabban pályára léphessen,
amint a játék
menete megszakad. Ha egy 5 perces büntetõ (késleltetett) rávezetéssel jár együt, a rávezetéssel kapcsolatos szabályokat is alkalmazni kell.
1) Ha egy mezõnyjátékos birtokolja a labdát
vagy próbálja elérni azt és veszélyesen
üt az ütõjével.
Ez értendõ arra is ha egy mezõnyjátékos
átemeli ütõjét az ellenfél feje felett
és ezzel megüti õt.
2) Ha egy játékos eldobja ütõjét vagy más felszerelését a játék alatt.
3) Ha egy mezõnyjátékos ütõjével megakasztja az ellenfél játékosát.
4) Ha egy játékos a labda elérése közben eldobja magát az ellenfele felé vagy más veszélyes módon támadja õt.
5) Ha egy játékos a labda megszerzése vagy birtoklása közben egy ellenfél játékost a palánkhoz vagy a kapuhoz szorít.
6) Ha egy játékos elmulasztja törött ütõjének
minden darabját a pályáról eltávolítani
és a cserepadra vinni.
Csak a jól látható darabokat köteles eltávolítani.
7) Ha egy játékos 2 perces büntetéssel járó
szabálytalanságokat követ el sorozatosan.
Az utolsó 2 perces kiállítást felváltja
az 5 perces kiállítás. A szabálytalanságok
azonosak lehetnek. Bizonyos számú szabálytalanság
még nem vezet automatikusan 5 perces kiállításhoz.
A bírók az elkövetett szabálytalanságok
természete alapján döntik el az 5 perces kiállítást.
1) Személyi büntetés csak kiállítással
együtt adható és a kiállítás lejárta
elõtt nem mérhetõ. Korlátlan számú
személyi büntetõ mérhetõ egyszerre.
Ha egy játékosnak már személyi büntetõje
van és kiállítással járó szabálytalanságot
követ el a személyi büntetõ maradék részét
az újdonsült kiállítás lejárta után
kell letöltenie és a csapatkapitány által kijelölt
másik mezõnyjátékosnak is el kell kísérnie
a játékost a büntetõpadra, hogy a büntetés
lejártakor a pályára léphessen.
2) A személyi büntetés csak a büntetett játékost
sújtja, ezért õt a játéktéren
egy másik játékos felválthatja a büntetõidõ
lejártáig.
Egy - a csapatkapitány által kiválasztott - mezõnyjátékosnak
is ki kell ülnie a büntetõpadra azért hogy a büntetés
lejártakor egybõl a pályára léphessen.
A kapusnak magának kell letöltenie mind a személyi büntetését,
mind a kiállítását. Ha a másodkapus hiányzik
a csapatnak 3 perce van hogy szabályosan felszereljen egy mezõnyjátékost,
de ez az idõ nem használható fel bemelegítésre.
Az új kapust jelölni kell a jegyzõkönyvön és
a csere idejét is fel kell tüntetni. A bíróknak
a jegyzõkönyvvezetõvel együtt kell segíteniük
a kiállított kapust, hogy büntetése lejártakor,
miután a játék menete megszakadt, a lehetõ leggyorsabban
elhagyhassa a büntetõpadot. Ha a csapathoz tartozó személyzet
bármely tagja részesül személyi büntetõben,
akkor õt a nézõtérre kell elküldeni a játékidõ
hátralevõ részére és a csapatkapitánynak
kell egy - nem büntetés alatt álló - játékost
kijelölnie, hogy letöltse a kiállítást.
1) Ha az ellenfél csapat gólt szerez egy 10 perces személyi büntetés alatt, akkor sem lehet lejártnak tekinteni a büntetést.
1) Ha egy játékos vagy a csapathoz tartozó személyzet
egy tagja nem megfelelõen viselkedett.
Helytelen viselkedésen értendõ a sértõ
vagy sportszerûtlen magatartás a bírók, más
játékosok, csapatszemélyzet, illetve a meccs hivatalos
személyzete vagy a nézõk felé; rúgás
vagy ütõvel ütés a kapura, palánkra; ütõ
vagy bármilyen más felszerelés eldobása megszakítá-sokkor,
illetve a játék közben a játéktéren.
A helytelen viselkedés szándékos és nagyobb
szabálytalanságnak számít a tiltakozáshoz
képest.
1) Egy végleges kiállításban részesülõ
játékosnak azonnal el kell hagynia a pályát
és a játékidõ hátralevõ részét
az öltözõben kell töltenie, nem vehet részt
a további játékban.
A rendezõ csapatnak meg kell gyõzõdnie arról,
hogy a szabálytalankodó játékos az öltözõbe
megy és nem tölti a mérkõzés hátralevõ
részét a
nézõtéren vagy a játéktér mellett.
Lehetõség van rávezetéssel és hosszabbítással
kompenzálni ezeket a szabálytalanságokat. Végleges
kiállításokat jelenteni kell. Mérkõzés
elõtti vagy utáni végleges kiállítással
járó szabálytalanságokat is jelenteni kell de
ezek nem járnak feltétlenül rávezetéssel.
Helytelen felszerelésre nem vonatkozik, hogy a végleges kiállítást
kapó játékos nem tartózkodhat a nézõtéren
a mérkõzés alatt.
2) Végleges kiállítást mindig 5 perces kiállítás
kell hogy kövessen.
A csapatkapitány által kijelölt játékosnak
kell letölteni a kiállítást és az esetleges
maradék kiállítás idejét is amelyet a
véglegesen kiállított játékosnak kellett
volna letöltenie. Lehetséges személyi büntetéseket
a végleges kiállítás felülbírál.
1) Végleges kiállítás 1 technikai természetû és semmilyen további büntetéssel nem jár.
1) Ha egy mezõnyjátékos botjának feje túl széles vagy a nyél túl hosszú.
2) Ha egy jegyzõkönyvben fel nem tüntetett játékos részt vesz a játékban.
1) Végleges kiállítás 2 ugyanazon verseny következõ 1 mérkõzésérõl való eltiltással jár.
1) Ha egy játékos vagy a csapatszemélyzet egy tagja ismétlõdõen helytelenül viselkedett.
2) Ha egy játékos másodszorra is 5 perces kiállítással
járó szabálytalanságot követ el.
A végleges kiállítás automatikusan helyettesíti
a második 5 perces kiállítást, de 5 perces kiállítással
kell hogy folytatódjon - amelyet a csapatkapitány által
kijelölt másik játékos kell hogy letöltsön.
3) Ha egy játékos düh miatt összetöri botját vagy felszerelését.
4) Ha egy játékos hibás, vagy olyan ütõt
használ amely sérülést okozhat.
A bírók döntik el hogy az ütõ vajon veszélyes
vagy nem, illetve, hogy a játékosnak ki kell javítani
a hibát vagy játszhat tovább.
5) Ha egy játékos akinek a felszerelését megmérik megpróbálja azt kijavítani mérés elõtt.
6) Ha egy játékos egyértelmûen olyan szabálytalanságot
követ el amellyel szabotálja a játékot.
Ez tartalmazza azt is amikor a kiállított játékos
szándékosan büntetõideje lejárta elõtt
lép pályára. Ha ilyen esemény a jegyzõkönyv-vezetõ
miatt történik meg, akkor a játékost nem szabad
tovább sújtani, csak a maradék büntetõidejét
kell letöltenie. Szabotálásnak tekinthetõ ha a
csereterületrõl felszerelést dobnak be a pályára
amikor játékos nem felszerelését igazítja.
7) Ha egy játékos dulakodásban vesz részt.
1) Végleges kiállítás 3 következménye a verseny következõ mérkõzésérõl való eltiltás és a szövetség által meghatározott további büntetés.
1) Ha egy játékos vagy a csapatszemélyzet egy tagja
sértõ kifejezéseket használ.
Sértõ kifejezésnek minõsül a bírók,
játékosok, csapatszemélyzet, a mérkõzés
hivatalos résztvevõi vagy a közönség rendkívüli
megsértése.
2) Ha egy mezõnyjátékos a megerõsített vagy meghosszabbított nyelet használ.
3) Ha egy játékos brutális támadást
követ el.
Ide tartozik ha egy játékos ütõjét vagy
más felszerelését egy ellenfél játékosnak
dobja.
4) Ha egy játékos verekedésben részt vesz.
1) Ha egy rávezetéssel járó szabálytalanság
közben gól adódik, csak a rávezetésbõl
szerzett gólt lehet elfogadni.
Ez késleltetett rávezetésre is érvényes.
Ha a góllal végzõdõ rávezetés
egy 2 perces kiállítással együtt jár, akkor
a kiállítást nem kell letölteni. Le kell tölteni
viszont az egyéb kiállításokat. Ha a késleltetett
rávezetéssel járó szabálytalanság
alatt egy másik szabálytalanság történik,
akkor az utóbbit kell tekinteni a rávezetés okának.
2) Ha a rávezetést egy büntetõvel járó
szabálytalanság idézte elõ és a támadás
a késleltetett büntetõ alatt góllal végzõdik,
akkor a rávezetéssel járó szabálytalanságot
lehet csak elfogadni.
Ha a rávezetéssel járó szabálytalansággal
2 perces kiállítás is jár, a kiállítást
nem kell letölteni ha a rávezetésbõl gól
születik, de minden egyéb büntetés letöltendõ.
Ha egy késleltetett kiállítás és egy
késleltetett rávezetés közben újabb szabálytalanság
történik, akkor az utolsó szabálytalanságot
tekintjük a rávezetés okának.
3) Ha egy nem kiállítással járó rávezetésnél
késleltetett rávezetést alkalmaznak és a szabálytalankodó
csapat ellenfele gólt ér el, akkor a késleltetett kiállítást
nem kell elvégezni.
Ez a késleltetett rávezetésre is érvényes.