501 A szabályozott helyzetekkel kapcsolatos általános elõírások
502 A húzás
503 Húzást kiváltó események
504 A beütés
505 Beütést eredményezõ események
506 Szabadütés
507 Szabadütéshez vezetõ szabálytalanságok
508 A büntetõ ütés
509 A késleltetett büntetõ
510 Büntetõ ütést eredményezõ szabálytalanságok

 

501 A szabályozott helyzetekkel kapcsolatos általános elõírások

1) Ha a játék félbeszakad, azt szabályozott helyzettel kell folytatni, annak megfelelõen, hogy mi volt az ok a megszakításra.
Szabályozott helyzet a húzás, az oldalütés, a szabadütés és a büntetõ.

2) A játékvezetõknek kettõ jelzést kell használniuk: elõször az elõírt jelzések egyikét mutassák, majd a szabályozott helyzet helyét jelöljék meg. A második jelzés után a labda megjátszható, feltéve ha a megfelelõ helyen és nyugvó helyzetben van.
Egy új játékrész kezdetekor csak egy jelzést kell adni. A játékvezetõknek elõször a "következmény" jelzést, majd az esetleges "büntetés" jelzést kell mutatnia. A labdának nem kell álló helyzetben és a megfelelõ helyen lennie oldalütésnél vagy szabadütésnél , ha a játékvezetõk úgy vélik, hogy az nem befolyásolja károsan a játék menetét.

3) Szabályozott helyzetet nem lehet kifogás nélkül késleltetni.
A játékvezetõk döntik el, hogy mit lehet kifogás nélküli késleltetésnek tekinteni. Ha egy szabályozott helyzetet késleltetnek, a játékvezetõ kötelessége tudatni a játékossal, mielõtt még bármit is cselekedne.

502 A húzás

1) Új játékrész kezdésekor és szabályosan szerzett gólok megerõsítéseként húzást kell elvégezni a középponton.
Hosszabbítás után vagy a játékidõ lejárta után szerzett gólt nem követ húzás. A középponton végzett húzáskor mindkét csapatnak a saját térfelén kell elhelyezkednie.

2) Ha a játék félbeszakadt és egyik csapatnak sem jár oldalütés, szabadütés vagy büntetõ, a játékot húzással kell folytatni.

3) A húzást ahhoz a helyhez legközelebbi húzásponton kell elvégezni, ahol a labda a játék megszakítása pillanatában volt.

4) Minden játékosnak - kivéve akik felállnak a húzáshoz - haladéktalanul, a játékvezetõ figyelmeztetése nélkül, a labdától 3 m-re kell helyezkednie (ütõket is belevéve).
Húzás elõtt a játékvezetõ feladata ellenõrizni, hogy a csapatok készen állnak-e és hogy a játékosok elhelyezkedtek-e.

5) Húzáskor mindkét csapatból egy-egy mezõnyjátékosa álljon a húzásponthoz, a másik csapat térfelének a rövid oldala felé fordulva. A húzás elõtt a játékosok nem érhetnek egymáshoz. A lábfejüknek a középvonalra merõlegesen, a két lábuknak pedig párhuzamosan kell elhelyezkedniük. Az ütõket függõleges helyzetben kell tartaniuk, a szalagjelzés felett fogva és a labda két oldalához állítva úgy, hogy az ütõfejek a labdát ne érintsék.
Mindig a védekezõ csapat játékosa határozhatja meg, hogy a labda melyik oldalára teszi az ütõjét. A középpontnál elvégezendõ húzásnál pedig a vendég csapat játékosa dönthet errõl. A labdának a két ütõ között pontosan középen kell elhelyezkednie. A húzáshoz felállt játékos köteles a játékvezetõ utasításait elfogadni, ellenkezõ esetben játékvezetõ másik játékossal helyettesítheti õt.

6) Húzásból lehet közvetlenül gólt elérni.

503 Húzást kiváltó események

1) Amikor a labda véletlenül megrongálódik.

2) Amikor a labda szabályosan nem játszható meg.
Ha a labda a kapun nyugszik, a játékvezetõ, mielõtt megszakítaná a játékot, adjon lehetõséget a játékosoknak, a labda megjátszására.

3) Amikor a palánk részei szétválnak és a labda a rongálódott rész közelébe kerül.

4) Amikor a kapu véletlenül elmozdul és nem lehet gyorsan helyre tenni.
A kapus feladata, hogy a kaput visszaállítsa az eredeti helyére, amilyen hamar csak lehet.

5) Amikor egy sérült játékos akadályozza a játék menetét vagy amikor súlyos sérülés történik.
Ha sérülés álló játék közben történik, a játékot a megszakítás elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.

6) Ha rendkívüli esemény történik a játéktéren.
A játékvezetõk döntik el, hogy mit lehet rendkívüli eseménynek tekinteni, de minden esetben ezek közé tartozik ha illetéktelen személy vagy tárgy jelenik meg a játéktéren, ha a világítás részlegesen vagy teljesen megszûnik és ha a játékidõ végét jelzõ duda véletlenül megszólal. Ha

állójáték közben rendkívüli esemény történik a játéktéren, a játékot a megszakítás elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.

7) Amikor szabálytalan gól születik, de nem történik olyan szabálytalanság, amely szabadütésre ad okot.
Ide tartozik az is, ha a labda nem a gólvonalon elölrõl áthaladva kerül a hálóba és ha beütésbõl közvetlenül gól lesz, akkor is ha ez öngól.

8) Amikor a büntetõ kimarad vagy szabálytalanul hajtják végre.

9) Késleltetett büntetõ végrehajtása után, mivel elõtte a vétkes csapat birtokolta a labdát.
Ide tartozik az is, ha a játékvezetõ véleménye szerint a vétlen csapat szándékosan késlelteti a játékot. Ha a késleltetett büntetõt egy játékmegszakítás alkalmával hajtják végre, a játékot utána a megszakítás elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.

10) Amikor büntetõt olyan szabálytalanságért ítélnek, amelyet ugyan a játék közben fedeznek fel, de ami azzal nem kapcsolatos.
Ide tartozik az is, ha egy büntetés alatt álló játékos ellõbb lép a játéktérre, minthogy büntetésének ideje lejárt volna. Ha a büntetést okozó szabálytalanság álló játék közben történik,a játékot a megszakítás elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.

11) Amikor a játékvezetõk nem tudják eldönteni, hogy melyik csapatnak jár beütés vagy szabadütés.
Ide tartozik az is, ha a két különbözõ csapatbeli játékos egyszerre követ el szabálytalanságot.

12) Amikor a játékvezetõk döntése hibásnak bizonyul.

504 A beütés

1) Amikor a labda elhagyja a játékteret a vétlen csapat számára beütést kell ítélni.
Vétlennek tekintendõ az a csapat, amelynek játékosai vagy azok felszerelése nem érintették utoljára a labdát mielõtt az a játékteret elhagyta.

2) A beütést onnan kell elvégezni, ahol a labda elhagyta a játékteret, a palánktól 1,5 m - re, de sohasem a gólvonal képzeletbeli meghosszab-bítása mögött.

Ha a beütést elvégzõ csapatnak elõnyös, ha azt a palánkhoz közelebb, mint 1,5 m-re végez el, akkor ez megengedett. Ha a labda a gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögött hagyja el a játékteret, a beütést a legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Ha a labda a plafont vagy a játéktér fölött lévõ tárgyat érinti a beütést a középvonallal párhuzamos palánknál kell elvégezni. Ha a játékvezetõ véleménye szerint az a játékot nem befolyásolja, az elvégzés pillanatában a labdának nem kell feltétlenül a megfelelõ helyen és mozdulatlan állapotban lennie.

3) A vétkes csapat játékosai kötelesek a játékvezetõ figyelmeztetése nélkül a labdától azonnal 3 m-re helyezkedni (ütõt is beleértve).
A beütést elvégzõ játékosnak nem kell megvárnia, míg a másik csapat játékosai 3 m-re kerülnek a labdától, de ha az elütés pillanatában még nincs meg a távolság, de annak elérésére törekednek, büntetés nem róható ki rájuk.

4) A beütést az ütõvel kell elvégezni, ütni kell, nem lehet húzni vagy megemelni.

5) A beütést elvégzett játékos nem érintheti meg a labdát ismét, csak miután azt már egy másik játékos vagy felszerelése megérintette.

6) Beütésbõl nem lehet gólt szerezni.
Ide értendõ az öngól is. Beütés után a labdát egy másik játékosnak vagy felszerelésének kell érintenie mielõtt az a kapuba kerülne. Ha beütésbõl gól vagy öngól születik a játékot húzással kell folytatni.

505 Beütést eredményezõ események

1) Amikor a labda a palánkon kívülre kerül.
A labda egészének a palánkon kívül kell lennie. A labdát még játékban lévõnek kell tekinteni, ha az a palánkon szélrõl lepattan és visszakerül a játéktérre.

2) Amikor a labda a plafonhoz vagy a játéktér fölött lévõ tárgyhoz ütõdik.

506 Szabadütés

1) Amikor egy szabadütést érõ szabálytalanság történik, a vétlen csapatnak meg kell adni a szabadütést.
Ha a játékvezetõk úgy vélik, hogy a szabadütést érõ szabálytalanság veszélyes, durva vagy a vétkes csapatot jelentõs elõnyhöz juttatja,

büntetõt is ítélhetnek. A szabadütést érõ szabálytalanságoknál az elõnyszabályt minden lehetséges esetben alkalmazni kell. Az elõnyszabály azt jelenti, hogy ha egy szabálytalanság után a vétlen csapat még mindig birtokolja a labdát, megkaphatják a lehetõséget arra, hogy tovább játszanak, ha ez számukra elõnyösebb, mint a szabadütés.

2) A szabadütést onnan kell elvégezni ahol a szabálytalanságot elkövették, de sohasem a gólvonal képzeletbeli hosszabbításának a vonala mögött vagy a kapusterülethez közelebb mint 3,5 m.
A meghosszabbított gólvonal mögötti területen a szabadütést a legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Azokat a szabadütéseket, amelyek a kapusterülethez közelebb mint 3,5 m-re elvégezendõk, a kaputól messzebbre kell helyezni (3,5 m-re) a szabadütés helyét és a gólvonal középpontját összekötõ képzeletbeli vonal mentén. Azokat a szabadütéseket pedig, amalyek a palánkhoz közelebb mint 1,5 m-re végezendõk el, a palánktól 1,5 m távolságban kell elvégezni. Ha a játékvezetõk véleménye szerint a játékot nem akadályozza, a szabadütés elvégzésekor a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak és pontosan a megfelelõ helyen lennie.

3) A vétkes csapat játékosai kötelesek azonnal, a játékvezetõ figyelmeztetése nélkül, a labdától 3 m-re kell elhelyezkedni (ütõt is beleértve).
A szabadütést végzõ játékosnak nem kell megvárnia míg a másik csapat játékosai a labdától 3 m-re kerülnek, de ha épp a megfelelõ elhelyezkedés felé haladnak az elütés idõpontjában, büntetés nem róható ki rájuk.

4) A labdát az ütõvel kell megjátszani, ütni kell, nem lehet húzni vagy megemelni.

5) A szabadütést elvégzett játékos nem érintheti meg a labdát ismét amíg azt egy másik játékos vagy felszerelése meg nem érintette.

6) Szabadütésbõl lehet gólt szerezni.

507 Szabadütéshez vezetõ szabálytalanságok

1) Ha egy játékos üti, lefogja, megemeli vagy megrúgja ellenfele ütõjét.
Ha a játékvezetõk úgy ítélik meg, hogy a játékos elõbb birtokolta a labdát mint szabálytalankodott, nem kell cselekedniük.

2) Ha egy mezõnyjátékos a csípõ vonala fölé emeli az ütõje fejét az ütés elõtt hátul vagy utána elöl.
Az ''álütések"(cselek) is beleértendõk. A csíp vonala egy egyenesen álló ember derék magasságának értendõ. Ütésnél, az elülsõ íven a fej magasra kerülése engedélyezhetõ, ha nincs másik játékos a közelben és az ütés nem sérülésveszélyes.

3) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjét az ellenfele feje fölé emeli.

4) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjével vagy a lábának bármely más részével megpróbál térde magassága fölött játszani.
Térdmagasságon egy egyenesen álló ember térdének a magasságát jelenti. Lábbal levenni a labdát szabálytalanságnak számít, annak ellenére is, hogy a játékos mindkét lába a talajon van.

5) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjét, a lábszárát vagy a lábfejét ellenfele lábai közé helyezi.

6) Ha egy mezõnyjátékos a labdát birtokolva, labdavezetés közben az ellenfele ütõjére, lábszárára vagy lábfejére üt.

7) Ha egy játékos a labdát birtokolva a vállán kívül más testrészével ütközik vagy lök.

8) Ha egy játékos a labdát birtokolva, miközben próbál elõnyösebb helyzetbe kerülni, hátrafelé nekifut, nekimegy az ellenfelének.

9) Ha egy mezõnyjátékos a kapusterületen belül tartózkodik.
Ha a védekezõ csapat védõfalat állít fel a kapuja elõtt egy szabadütésnél és valamelyik játékos a kapusterületen belülre kerül, akkor büntetõt kell ítélni ellenük. Akkor tartózkodik egy mezõnyjátékos a kapusterületen, ha a teste bármely része érinti a talajt a kapusterületen belül. Ha csak az ütõje érinti a talajt, akkor nem tekintendõ belül tartózkodónak. A vonalak is a kapusterület részei.

10) Ha egy mezõnyjátékos passzívan akadályozza a kapuskidobást.
Ez csak abban az esetben tekinthetõ szabálytalanságnak, ha a mezõnyjátékos közelebb van a kapushoz 3 m-nél, attól a ponttól számítva, ahol a kapus megkezdi a kidobást. Passzívan, annyit jelent, mint akaratlanul vagy lustaságból.

11) Ha egy támadó játékos szándékosan elmozdítja a kaput.

12) Ha egy mezõnyjátékos kétszer érinti lábbal a labdát, kivéve ha a két érintés között az ütõje, egy másik játékos vagy az õ felszerelése hozzáért.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a játékvezetõ véleménye szerint szándékos.

13) Ha egy játékos átveszi a lábbal passzolt labdát egy saját csapata-béli mezõnyjátékostól.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a játékvezetõ szerint a lábpassz szándékos. Akkor is megengedett saját csapattárstól lábpasszt kapni, ha az ellenfél játékosa elmulasztja az alkalmat, és lehetõsége ellenére nem ér bele e labdába.

14) Ha egy mezõnyjátékos felugrik és úgy ér labdába.
Ugrásnak csak az számít, ha mindkét láb elhagyja a talajt. A labdán átugrani, azt nem érintve, megengedett. Futás nem számít ugrásnak.

15) Ha egy mezõnyjátékos a palánkon kívül játszik.
Kívül azt jelenti, hogy egy vagy mindkét lábbal a palánkon kívül. Ha egy játékos csere közben a játéktéren kívül ér bele a labdába, túl sok játékos lesz a játéktéren. Ha egy játékos, nem csere közben, a csereterületrõl a játékba avatkozik, az a játék szabotálásának minõsül.

16) Ha a kapus kidobáskor teljesen elhagyja a kapusterületet.
Ebben az esetben a kapus nem tekinthetõ mezõnyjátékosnak. A kidobás akkor történik, akkor a kapus kezét elhagyja a labda, azután a pillanat után kiléphet. A vonalak a kapusterülethez tartoznak.

17) Ha a kapus túldobja vagy túlrúgja a labdát a középvonalon.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a labda nem érinti a talajt, a palánkot, egy másik játékost vagy annak a felszerelését mielõtt túljutna a középvonalon. A labdának teljes terjedelmével kell áthaladni a középvonalon. Elõnyszabályt kell alkalmazni, amikor csak lehet.

18) Ha a kapus 3 mp-nél hosszabb ideig birtokolja a labdát.
Ha a kapus leteszi a labdát és újra felveszi az azt jelenti, hogy egész idõ alatt birtokolja.

19) Amikor egy csapat másodszor adja haza a labdát, kivéve ha közben a labda áthaladt a felezõvonalon vagy az ellenfél birtokában volt.
Csak a szándékos hazaadás szabálytalan. A labda teljes terjedelmének kell áthaladnia a felezõvonalon.

20) Amikor a kiállítást a játékkal kapcsolatos szabálytalanság miatt ítélték meg.

21) Amikor a szabadütést vagy a beütést szabálytalanul végzik el, vagy szándékosan halasztják.
Ha a szabadütést vagy a beütést rossz helyrõl végzik el vagy a labda nem teljesen volt álló helyzetben, akkor csak ismételni kell. Ha a bírók szerint az nem befolyásolja a játékot, akkor a labdának nem kell pontosan a megfelelõ helyen lennie, illetve tökéletesen mozdulatlanul állnia. Ha a játékvezetõk azt állapítják meg, hogy a játékot késleltetik szabadütés vagy beütés elõtt, akkor a játékost figyelmeztetni kell a szabálytalanság jelzése elõtt. Ha labda érintés nélkül kerül bármely kapuba beütés után, akkor a játék húzással (buli) folytatódik.

22) Amikor egy gólt elõzetes szabálytalanság miatt érvénytelenítenek.

508 A büntetõ ütés

1) Ha egy büntetõt érõ szabálytalanságot követnek el, a vétlen csapat számára büntetõt kell ítélni.
Ha a büntetõ ütést késleltetett büntetés ideje alatt ítélték meg a játékvezetõk vagy büntetést érõ szabálytalanság okozta, akkor a büntetõütésekre érvényes szabályokat kell alkalmazni.

2) A büntetõ ütést a középpontról indulva kell elvégezni.

3) Minden játékosnak - kivéve azt aki a büntetõt elvégzi és az ellenfél kapusát - a saját csereterületén kell tartózkodnia a büntetõ teljes ideje alatt. A védõ kapusnak a gólvonalon kell elhelyezkednie a büntetõ megkezdésekor.
A kapust nem lehet mezõnyjátékosra cserélni. Ha a vétkes csapat valamelyik játékosa szabálytalanságot követ el e büntetõ idõtartama alatt, ellenük új büntetõ ítélendõ, amelyet rögtön végre is kell hajtani.

4) A labdához akárhányszor hozzá lehet érni, de annak a büntetõ teljes ideje alatt folyamatosan elõrefelé kell haladnia. A visszahúzás szabálytalan.
Elõre mozgás annyit jelent mint a középvonaltól távolodó mozgás. Ha labda a kapufáról visszapattan a kapusra és utána kerül a kapuba, a gól érvényes.

509 A késleltetett büntetõ

1) Késleltetett büntetõt akkor kell ítélni, ha a büntetõt eredményezõ szabálytalanság után a vétlen csapat birtokában van a labda és gólszerzés lehetõsége áll fenn.
Ha a késleltetett büntetõ késleltetett büntetés idõszakában történt szabálytalanság vagy büntetõt eredményezõ szabálytalanság miatt ítélendõ meg, a büntetõ ütésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Késleltetett büntetés csak akkor vezethet késleltetett büntetõ ütést, ha az elkövetett szabálytalanság 2 perces büntetést eredményez.

2) Késleltetett büntetõ ütés esetében a vétlen csapat csak addig támadhat amíg a közvetlen gólhelyzet meg nem szûnik.
Késleltetett büntetõ ütést a játékrész vagy a mérkõzés végén is el lehet végezni. Ha a késleltetett büntetõ ütés megítélése utáni gólhelyzetbõl a vétlen csapat gólt szerez, akkor a büntetõ ütést nem szabad elvégezni.

510 Büntetõ ütést eredményezõ szabálytalanságok

1) Ha gólhelyzetben a védekezõ csapat szabadütést vagy büntetõt érõ szabálytalansággalakadályozza meg a gólt.
A játékvezetõk döntik el, hogy mi tekintendõ gólhelyzetnek. A büntetõterületen belül történt szabálytalanságok nem feltétlenül eredményeznek büntetõ ütést. Mindig büntetõ ütést kell ítélni, ha a védekezõ csapat gólhelyzetben szándékosan elmozdítja a kaput vagy szándékosan a megengedettnél több játékossal játszik. Akkor is büntetõt kell ítélni, ha a védekezõ csapat szabadütéshez felállt sorfalából valamelyik játékos a kapusterületen belülre kerül.

2) Ha egy gólhelyzet kialakulását a védekezõ csapat szabadütést vagy büntetõt érõ szabálytalansággal akadályoz meg.