501 A szabályozott helyzetekkel kapcsolatos
általános elõírások
502 A húzás
503 Húzást kiváltó események
504 A beütés
505 Beütést eredményezõ események
506 Szabadütés
507 Szabadütéshez vezetõ szabálytalanságok
508 A büntetõ ütés
509 A késleltetett büntetõ
510 Büntetõ ütést eredményezõ
szabálytalanságok
1) Ha a játék félbeszakad, azt szabályozott
helyzettel kell folytatni, annak megfelelõen, hogy mi volt az ok
a megszakításra.
Szabályozott helyzet a húzás, az oldalütés,
a szabadütés és a büntetõ.
2) A játékvezetõknek kettõ jelzést
kell használniuk: elõször az elõírt jelzések
egyikét mutassák, majd a szabályozott helyzet helyét
jelöljék meg. A második jelzés után a labda
megjátszható, feltéve ha a megfelelõ helyen
és nyugvó helyzetben van.
Egy új játékrész kezdetekor csak egy jelzést
kell adni. A játékvezetõknek elõször a
"következmény" jelzést, majd az esetleges "büntetés"
jelzést kell mutatnia. A labdának nem kell álló
helyzetben és a megfelelõ helyen lennie oldalütésnél
vagy szabadütésnél , ha a játékvezetõk
úgy vélik, hogy az nem befolyásolja károsan
a játék menetét.
3) Szabályozott helyzetet nem lehet kifogás nélkül
késleltetni.
A játékvezetõk döntik el, hogy mit lehet kifogás
nélküli késleltetésnek tekinteni. Ha egy szabályozott
helyzetet késleltetnek, a játékvezetõ kötelessége
tudatni a játékossal, mielõtt még bármit
is cselekedne.
1) Új játékrész kezdésekor és
szabályosan szerzett gólok megerõsítéseként
húzást kell elvégezni a középponton.
Hosszabbítás után vagy a játékidõ
lejárta után szerzett gólt nem követ húzás.
A középponton végzett húzáskor mindkét
csapatnak a saját térfelén kell elhelyezkednie.
2) Ha a játék félbeszakadt és egyik csapatnak sem jár oldalütés, szabadütés vagy büntetõ, a játékot húzással kell folytatni.
3) A húzást ahhoz a helyhez legközelebbi húzásponton kell elvégezni, ahol a labda a játék megszakítása pillanatában volt.
4) Minden játékosnak - kivéve akik felállnak
a húzáshoz - haladéktalanul, a játékvezetõ
figyelmeztetése nélkül, a labdától 3 m-re
kell helyezkednie (ütõket is belevéve).
Húzás elõtt a játékvezetõ feladata
ellenõrizni, hogy a csapatok készen állnak-e és
hogy a játékosok elhelyezkedtek-e.
5) Húzáskor mindkét csapatból egy-egy mezõnyjátékosa
álljon a húzásponthoz, a másik csapat térfelének
a rövid oldala felé fordulva. A húzás elõtt
a játékosok nem érhetnek egymáshoz. A lábfejüknek
a középvonalra merõlegesen, a két lábuknak
pedig párhuzamosan kell elhelyezkedniük. Az ütõket
függõleges helyzetben kell tartaniuk, a szalagjelzés
felett fogva és a labda két oldalához állítva
úgy, hogy az ütõfejek a labdát ne érintsék.
Mindig a védekezõ csapat játékosa határozhatja
meg, hogy a labda melyik oldalára teszi az ütõjét.
A középpontnál elvégezendõ húzásnál
pedig a vendég csapat játékosa dönthet errõl.
A labdának a két ütõ között pontosan
középen kell elhelyezkednie. A húzáshoz felállt
játékos köteles a játékvezetõ utasításait
elfogadni, ellenkezõ esetben játékvezetõ másik
játékossal helyettesítheti õt.
6) Húzásból lehet közvetlenül gólt elérni.
1) Amikor a labda véletlenül megrongálódik.
2) Amikor a labda szabályosan nem játszható meg.
Ha a labda a kapun nyugszik, a játékvezetõ, mielõtt
megszakítaná a játékot, adjon lehetõséget
a játékosoknak, a labda megjátszására.
3) Amikor a palánk részei szétválnak és a labda a rongálódott rész közelébe kerül.
4) Amikor a kapu véletlenül elmozdul és nem lehet
gyorsan helyre tenni.
A kapus feladata, hogy a kaput visszaállítsa az eredeti helyére,
amilyen hamar csak lehet.
5) Amikor egy sérült játékos akadályozza
a játék menetét vagy amikor súlyos sérülés
történik.
Ha sérülés álló játék közben
történik, a játékot a megszakítás
elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.
6) Ha rendkívüli esemény történik a játéktéren.
A játékvezetõk döntik el, hogy mit lehet rendkívüli
eseménynek tekinteni, de minden esetben ezek közé tartozik
ha illetéktelen személy vagy tárgy jelenik meg a játéktéren,
ha a világítás részlegesen vagy teljesen megszûnik
és ha a játékidõ végét jelzõ
duda véletlenül megszólal. Ha
állójáték közben rendkívüli esemény történik a játéktéren, a játékot a megszakítás elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.
7) Amikor szabálytalan gól születik, de nem történik
olyan szabálytalanság, amely szabadütésre ad okot.
Ide tartozik az is, ha a labda nem a gólvonalon elölrõl
áthaladva kerül a hálóba és ha beütésbõl
közvetlenül gól lesz, akkor is ha ez öngól.
8) Amikor a büntetõ kimarad vagy szabálytalanul hajtják végre.
9) Késleltetett büntetõ végrehajtása
után, mivel elõtte a vétkes csapat birtokolta a labdát.
Ide tartozik az is, ha a játékvezetõ véleménye
szerint a vétlen csapat szándékosan késlelteti
a játékot. Ha a késleltetett büntetõt egy
játékmegszakítás alkalmával hajtják
végre, a játékot utána a megszakítás
elõtti szituációnak megfelelõen kell folytatni.
10) Amikor büntetõt olyan szabálytalanságért
ítélnek, amelyet ugyan a játék közben fedeznek
fel, de ami azzal nem kapcsolatos.
Ide tartozik az is, ha egy büntetés alatt álló
játékos ellõbb lép a játéktérre,
minthogy büntetésének ideje lejárt volna. Ha a
büntetést okozó szabálytalanság álló
játék közben történik,a játékot
a megszakítás elõtti szituációnak megfelelõen
kell folytatni.
11) Amikor a játékvezetõk nem tudják eldönteni,
hogy melyik csapatnak jár beütés vagy szabadütés.
Ide tartozik az is, ha a két különbözõ csapatbeli
játékos egyszerre követ el szabálytalanságot.
12) Amikor a játékvezetõk döntése hibásnak bizonyul.
1) Amikor a labda elhagyja a játékteret a vétlen
csapat számára beütést kell ítélni.
Vétlennek tekintendõ az a csapat, amelynek játékosai
vagy azok felszerelése nem érintették utoljára
a labdát mielõtt az a játékteret elhagyta.
2) A beütést onnan kell elvégezni, ahol a labda elhagyta
a játékteret, a palánktól 1,5 m - re, de sohasem
a gólvonal képzeletbeli meghosszab-bítása mögött.
Ha a beütést elvégzõ csapatnak elõnyös,
ha azt a palánkhoz közelebb, mint 1,5 m-re végez el,
akkor ez megengedett. Ha a labda a gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása
mögött hagyja el a játékteret, a beütést
a legközelebbi húzáspontról kell elvégezni.
Ha a labda a plafont vagy a játéktér fölött
lévõ tárgyat érinti a beütést a
középvonallal párhuzamos palánknál kell
elvégezni. Ha a játékvezetõ véleménye
szerint az a játékot nem befolyásolja, az elvégzés
pillanatában a labdának nem kell feltétlenül a
megfelelõ helyen és mozdulatlan állapotban lennie.
3) A vétkes csapat játékosai kötelesek a játékvezetõ
figyelmeztetése nélkül a labdától azonnal
3 m-re helyezkedni (ütõt is beleértve).
A beütést elvégzõ játékosnak nem
kell megvárnia, míg a másik csapat játékosai
3 m-re kerülnek a labdától, de ha az elütés
pillanatában még nincs meg a távolság, de annak
elérésére törekednek, büntetés nem
róható ki rájuk.
4) A beütést az ütõvel kell elvégezni, ütni kell, nem lehet húzni vagy megemelni.
5) A beütést elvégzett játékos nem érintheti meg a labdát ismét, csak miután azt már egy másik játékos vagy felszerelése megérintette.
6) Beütésbõl nem lehet gólt szerezni.
Ide értendõ az öngól is. Beütés után
a labdát egy másik játékosnak vagy felszerelésének
kell érintenie mielõtt az a kapuba kerülne. Ha beütésbõl
gól vagy öngól születik a játékot
húzással kell folytatni.
1) Amikor a labda a palánkon kívülre kerül.
A labda egészének a palánkon kívül kell
lennie. A labdát még játékban lévõnek
kell tekinteni, ha az a palánkon szélrõl lepattan és
visszakerül a játéktérre.
2) Amikor a labda a plafonhoz vagy a játéktér fölött lévõ tárgyhoz ütõdik.
1) Amikor egy szabadütést érõ szabálytalanság
történik, a vétlen csapatnak meg kell adni a szabadütést.
Ha a játékvezetõk úgy vélik, hogy a szabadütést
érõ szabálytalanság veszélyes, durva
vagy a vétkes csapatot jelentõs elõnyhöz juttatja,
büntetõt is ítélhetnek. A szabadütést
érõ szabálytalanságoknál az elõnyszabályt
minden lehetséges esetben alkalmazni kell. Az elõnyszabály
azt jelenti, hogy ha egy szabálytalanság után a vétlen
csapat még mindig birtokolja a labdát, megkaphatják
a lehetõséget arra, hogy tovább játszanak, ha
ez számukra elõnyösebb, mint a szabadütés.
2) A szabadütést onnan kell elvégezni ahol a szabálytalanságot
elkövették, de sohasem a gólvonal képzeletbeli
hosszabbításának a vonala mögött vagy a kapusterülethez
közelebb mint 3,5 m.
A meghosszabbított gólvonal mögötti területen
a szabadütést a legközelebbi húzáspontról
kell elvégezni. Azokat a szabadütéseket, amelyek a kapusterülethez
közelebb mint 3,5 m-re elvégezendõk, a kaputól
messzebbre kell helyezni (3,5 m-re) a szabadütés helyét
és a gólvonal középpontját összekötõ
képzeletbeli vonal mentén. Azokat a szabadütéseket
pedig, amalyek a palánkhoz közelebb mint 1,5 m-re végezendõk
el, a palánktól 1,5 m távolságban kell elvégezni.
Ha a játékvezetõk véleménye szerint a
játékot nem akadályozza, a szabadütés elvégzésekor
a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak és pontosan a
megfelelõ helyen lennie.
3) A vétkes csapat játékosai kötelesek azonnal,
a játékvezetõ figyelmeztetése nélkül,
a labdától 3 m-re kell elhelyezkedni (ütõt is
beleértve).
A szabadütést végzõ játékosnak nem
kell megvárnia míg a másik csapat játékosai
a labdától 3 m-re kerülnek, de ha épp a megfelelõ
elhelyezkedés felé haladnak az elütés idõpontjában,
büntetés nem róható ki rájuk.
4) A labdát az ütõvel kell megjátszani, ütni kell, nem lehet húzni vagy megemelni.
5) A szabadütést elvégzett játékos nem érintheti meg a labdát ismét amíg azt egy másik játékos vagy felszerelése meg nem érintette.
6) Szabadütésbõl lehet gólt szerezni.
1) Ha egy játékos üti, lefogja, megemeli vagy megrúgja
ellenfele ütõjét.
Ha a játékvezetõk úgy ítélik meg,
hogy a játékos elõbb birtokolta a labdát mint
szabálytalankodott, nem kell cselekedniük.
2) Ha egy mezõnyjátékos a csípõ vonala
fölé emeli az ütõje fejét az ütés
elõtt hátul vagy utána elöl.
Az ''álütések"(cselek) is beleértendõk.
A csíp vonala egy egyenesen álló ember derék
magasságának értendõ. Ütésnél,
az elülsõ íven a fej magasra kerülése engedélyezhetõ,
ha nincs másik játékos a közelben és az
ütés nem sérülésveszélyes.
3) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjét az ellenfele feje fölé emeli.
4) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjével
vagy a lábának bármely más részével
megpróbál térde magassága fölött játszani.
Térdmagasságon egy egyenesen álló ember térdének
a magasságát jelenti. Lábbal levenni a labdát
szabálytalanságnak számít, annak ellenére
is, hogy a játékos mindkét lába a talajon van.
5) Ha egy mezõnyjátékos az ütõjét, a lábszárát vagy a lábfejét ellenfele lábai közé helyezi.
6) Ha egy mezõnyjátékos a labdát birtokolva, labdavezetés közben az ellenfele ütõjére, lábszárára vagy lábfejére üt.
7) Ha egy játékos a labdát birtokolva a vállán kívül más testrészével ütközik vagy lök.
8) Ha egy játékos a labdát birtokolva, miközben próbál elõnyösebb helyzetbe kerülni, hátrafelé nekifut, nekimegy az ellenfelének.
9) Ha egy mezõnyjátékos a kapusterületen belül
tartózkodik.
Ha a védekezõ csapat védõfalat állít
fel a kapuja elõtt egy szabadütésnél és
valamelyik játékos a kapusterületen belülre kerül,
akkor büntetõt kell ítélni ellenük. Akkor
tartózkodik egy mezõnyjátékos a kapusterületen,
ha a teste bármely része érinti a talajt a kapusterületen
belül. Ha csak az ütõje érinti a talajt, akkor nem
tekintendõ belül tartózkodónak. A vonalak is a
kapusterület részei.
10) Ha egy mezõnyjátékos passzívan akadályozza
a kapuskidobást.
Ez csak abban az esetben tekinthetõ szabálytalanságnak,
ha a mezõnyjátékos közelebb van a kapushoz 3 m-nél,
attól a ponttól számítva, ahol a kapus megkezdi
a kidobást. Passzívan, annyit jelent, mint akaratlanul vagy
lustaságból.
11) Ha egy támadó játékos szándékosan elmozdítja a kaput.
12) Ha egy mezõnyjátékos kétszer érinti
lábbal a labdát, kivéve ha a két érintés
között az ütõje, egy másik játékos
vagy az õ felszerelése hozzáért.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a
játékvezetõ véleménye szerint szándékos.
13) Ha egy játékos átveszi a lábbal passzolt
labdát egy saját csapata-béli mezõnyjátékostól.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a
játékvezetõ szerint a lábpassz szándékos.
Akkor is megengedett saját csapattárstól lábpasszt
kapni, ha az ellenfél játékosa elmulasztja az alkalmat,
és lehetõsége ellenére nem ér bele e
labdába.
14) Ha egy mezõnyjátékos felugrik és úgy
ér labdába.
Ugrásnak csak az számít, ha mindkét láb
elhagyja a talajt. A labdán átugrani, azt nem érintve,
megengedett. Futás nem számít ugrásnak.
15) Ha egy mezõnyjátékos a palánkon kívül
játszik.
Kívül azt jelenti, hogy egy vagy mindkét lábbal
a palánkon kívül. Ha egy játékos csere
közben a játéktéren kívül ér
bele a labdába, túl sok játékos lesz a játéktéren.
Ha egy játékos, nem csere közben, a csereterületrõl
a játékba avatkozik, az a játék szabotálásának
minõsül.
16) Ha a kapus kidobáskor teljesen elhagyja a kapusterületet.
Ebben az esetben a kapus nem tekinthetõ mezõnyjátékosnak.
A kidobás akkor történik, akkor a kapus kezét
elhagyja a labda, azután a pillanat után kiléphet.
A vonalak a kapusterülethez tartoznak.
17) Ha a kapus túldobja vagy túlrúgja a labdát
a középvonalon.
Ez csak akkor minõsül szabálytalanságnak, ha a
labda nem érinti a talajt, a palánkot, egy másik játékost
vagy annak a felszerelését mielõtt túljutna
a középvonalon. A labdának teljes terjedelmével
kell áthaladni a középvonalon. Elõnyszabályt
kell alkalmazni, amikor csak lehet.
18) Ha a kapus 3 mp-nél hosszabb ideig birtokolja a labdát.
Ha a kapus leteszi a labdát és újra felveszi az azt
jelenti, hogy egész idõ alatt birtokolja.
19) Amikor egy csapat másodszor adja haza a labdát, kivéve
ha közben a labda áthaladt a felezõvonalon vagy az ellenfél
birtokában volt.
Csak a szándékos hazaadás szabálytalan. A labda
teljes terjedelmének kell áthaladnia a felezõvonalon.
20) Amikor a kiállítást a játékkal kapcsolatos szabálytalanság miatt ítélték meg.
21) Amikor a szabadütést vagy a beütést szabálytalanul
végzik el, vagy szándékosan halasztják.
Ha a szabadütést vagy a beütést rossz helyrõl
végzik el vagy a labda nem teljesen volt álló helyzetben,
akkor csak ismételni kell. Ha a bírók szerint az nem
befolyásolja a játékot, akkor a labdának nem
kell pontosan a megfelelõ helyen lennie, illetve tökéletesen
mozdulatlanul állnia. Ha a játékvezetõk azt
állapítják meg, hogy a játékot késleltetik
szabadütés vagy beütés elõtt, akkor a játékost
figyelmeztetni kell a szabálytalanság jelzése elõtt.
Ha labda érintés nélkül kerül bármely
kapuba beütés után, akkor a játék húzással
(buli) folytatódik.
22) Amikor egy gólt elõzetes szabálytalanság miatt érvénytelenítenek.
1) Ha egy büntetõt érõ szabálytalanságot
követnek el, a vétlen csapat számára büntetõt
kell ítélni.
Ha a büntetõ ütést késleltetett büntetés
ideje alatt ítélték meg a játékvezetõk
vagy büntetést érõ szabálytalanság
okozta, akkor a büntetõütésekre érvényes
szabályokat kell alkalmazni.
2) A büntetõ ütést a középpontról indulva kell elvégezni.
3) Minden játékosnak - kivéve azt aki a büntetõt
elvégzi és az ellenfél kapusát - a saját
csereterületén kell tartózkodnia a büntetõ
teljes ideje alatt. A védõ kapusnak a gólvonalon kell
elhelyezkednie a büntetõ megkezdésekor.
A kapust nem lehet mezõnyjátékosra cserélni.
Ha a vétkes csapat valamelyik játékosa szabálytalanságot
követ el e büntetõ idõtartama alatt, ellenük
új büntetõ ítélendõ, amelyet rögtön
végre is kell hajtani.
4) A labdához akárhányszor hozzá lehet érni,
de annak a büntetõ teljes ideje alatt folyamatosan elõrefelé
kell haladnia. A visszahúzás szabálytalan.
Elõre mozgás annyit jelent mint a középvonaltól
távolodó mozgás. Ha labda a kapufáról
visszapattan a kapusra és utána kerül a kapuba, a gól
érvényes.
1) Késleltetett büntetõt akkor kell ítélni,
ha a büntetõt eredményezõ szabálytalanság
után a vétlen csapat birtokában van a labda és
gólszerzés lehetõsége áll fenn.
Ha a késleltetett büntetõ késleltetett büntetés
idõszakában történt szabálytalanság
vagy büntetõt eredményezõ szabálytalanság
miatt ítélendõ meg, a büntetõ ütésekre
vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Késleltetett
büntetés csak akkor vezethet késleltetett büntetõ
ütést, ha az elkövetett szabálytalanság 2
perces büntetést eredményez.
2) Késleltetett büntetõ ütés esetében
a vétlen csapat csak addig támadhat amíg a közvetlen
gólhelyzet meg nem szûnik.
Késleltetett büntetõ ütést a játékrész
vagy a mérkõzés végén is el lehet végezni.
Ha a késleltetett büntetõ ütés megítélése
utáni gólhelyzetbõl a vétlen csapat gólt
szerez, akkor a büntetõ ütést nem szabad elvégezni.
1) Ha gólhelyzetben a védekezõ csapat szabadütést
vagy büntetõt érõ szabálytalansággalakadályozza
meg a gólt.
A játékvezetõk döntik el, hogy mi tekintendõ
gólhelyzetnek. A büntetõterületen belül történt
szabálytalanságok nem feltétlenül eredményeznek
büntetõ ütést. Mindig büntetõ ütést
kell ítélni, ha a védekezõ csapat gólhelyzetben
szándékosan elmozdítja a kaput vagy szándékosan
a megengedettnél több játékossal játszik.
Akkor is büntetõt kell ítélni, ha a védekezõ
csapat szabadütéshez felállt sorfalából
valamelyik játékos a kapusterületen belülre kerül.
2) Ha egy gólhelyzet kialakulását a védekezõ csapat szabadütést vagy büntetõt érõ szabálytalansággal akadályoz meg.