201 A rendes játékidõ
202 Idõkérés
203 Hosszabbítás
204 Büntetõ ütések a 10 perces hosszabbítás után

101 A rendes játékidõ

1) A rendes játékidõ 3 x 20 perc 2 x 10 perces szünettel, amikor a csapatok térfelet cserélnek.
Rövidebb játékidõre (de nem rövidebbre, mint 2 x 15 perc) és szünetre a hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. A térfélcserével egyidõben a csapatok kispadot is cserélnek. Jóval a mérkõzés megkezdése elõtt a hazai csapatnak kell térfelet választania. Mindegyik harmad a középponton elvégzett húzással kell hogy kezdõdjön. Abban az esetben ha a játékidõt mérõ órán a hangjelzés nem automatikus, a harmad végét a versenybírónak kell jeleznie dudaszóval vagy akármilyen más arra alkalmas hangos hangszerrel. A szünet idejét azonnal a harmad vége után kell elkezdeni mérni. A játékvezetõk feladata, hogy a szünet lejártával a csapatokat újra a játéktérre hívják. Ha a játékvezetõk úgy gondolják, hogy valamelyik térfél elõnyösebb, a csapatoknak a harmadik harmad felénél ismét térfelet kell cserélniük. Errõl a kérdésrõl azonban a mérkõzés megkezdése elõtt kell dönteni. Ha a csapatok térfelet cserélnek a játékot a középponton elvégzett húzással kell folytatni.

2) A játékidõt meg kell szakítani gól, szabálytalanság, büntetõ, idõkérés és a játékvezetõk kérésére különleges események miatt. A rendes játékidõ utolsó 3 percében tiszta idõt kell mérni.
A játékidõ megállítása után az órát akkor kell újraindítani, amikor a labda játékba hozásának jeléül a játékvezetõ a sípjába fúj. A játékvezetõk döntik el, hogy mely eseményt lehet különlegesnek ítélni, minden esetben ezek közé tartoznak a következõk: ha törik vagy eldeformálódik a labda, ha a palánk részei szétválnak, ha valaki megsérül, ha nem-engedélyezett személy vagy tárgy kerül a játéktérre, ha a világítás teljesen vagy részlegesen szünetel és ha a duda véletlenül megszólal. Ha a palánk részei szétváltak a játéknak folytatódnia kell amíg a labda a kritikus részhez közel nem kerül. Ha valaki megsérül, a játékot csak akkor kell azonnal megszakítani, ha a játékvezetõ komoly sérülésre gyanakszik vagy akkor ha a sérült játékos zavarja a játékot. "Tiszta idõt mérni" azt jelenti, hogy az órát minden egyes alkalommal meg kell állítani amikor a játék megszakad és a játékvezetõi sípszóra kell elindítani .

202 Idõkérés

1) A rendes játékidõ alatt mindkét csapatnak lehetõsége van arra, hogy egyszer idõt kérjen, amelyet az idõ kikérése utáni elsõ játékmegszakításkor használhat ki.
Idõt bármikor lehet kérni, de ezt csak a csapatkapitány vagy a csapat vezetõi tehetik. Álló játék közben kikért idõt azonnal meg kell kezdeni, kivéve ha a játékvezetõk úgy vélik, hogy az a másik csapat helyzetét elõnytelenül befolyásolná. Abban az esetben az idõt a következõ játékmegszakításkor kell megadni. A kikért idõt mindig meg kell adni, kivéve gól után, ha a csapat eláll az idõkérési szándékától. Az idõkérés idejének indulását egy játékvezetõi sípszó jelzi, amely akkor hangzik el ha a csapatok már a csereterületükön a játékvezetõk pedig a fõbírói asztalnál tartózkodnak. Az idõ végét egy másik, 30 mp-cel késõbbi sípszó jelzi. Idõkérés után a játékot aszerint kell folytatni amely okkal az megszakadt. Büntetés alatt álló játékos nem vehet részt az idõkérésben.

203 Hosszabbítás

1) Ha egy mérkõzés, amelynek mindenképpen eldöntöttnek kell lennie, döntetlen eredménnyel ér véget, akkor addig kell folytatni a játékot amíg valamelyik csapat gólt szerez.
A hosszabbítás elõtt a csapatoknak joguk van 2 perces szünetet tartaniuk, de térfélcserére ne kerüljön sor. A hosszabbítás ideje nem oszlik harmadokra vagy félidõkre. A hosszabbítás idõmérésére vonatkozó elõírások egyeznek a rendes játékidõével, azzal a különbséggel, hogy a hosszabbításban nem lehet tiszta idõt mérni. A rendes játékidõben megkezdett büntetések mérését a hosszabbításban folytatni kell. Az elõbbi szabályokra kivételt, 10 perces hosszabbításra, a hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. Ha a mérkõzés eredménye a 10 perces hosszabbítás után is eldöntetlen, büntetõ ütések következnek.

204 Büntetõ ütések a 10 perces hosszabbítás után

1) A két csapatból 5-5 játékos fejenként egy büntetõ ütést végez el. Ha a tíz ütés után az eredmény még mindig eldöntetlen, ugyanaz az 5-5 játékos felváltva végez el büntetõ ütéseket, amíg az eredmény el nem dõl.
A büntetõ ütéseket felváltva kell elvégezni. A játékvezetõk döntik el, hogy melyik kaput használják, feldobnak egy pénzdarabot s a két csapatkapitány számára, a gyõztes dönti el, hogy melyik csapat kezdje a büntetõ ütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetõjének feladata, hogy a játékvezetõkkel és a fõbíróval írásban közölje a kiválasztott 5 játékos rajtszámát és a sorrendet ahogy a büntetõ ütéseket fogják elvégezni. Amint az eredmény eldõl az elsõ 10 büntetõ ütés során, a mérkõzés véget ér, a büntetõkben gyõztes csapat 1 gólos gyõzelmét
lehet elkönyvelni. Az elsõ 10 büntetõ ütés utáni további ütések során az eredmény akkor tekinthetõ eldöntöttnek, mikor az egyik csapat egyel több gólt szerez, mint a másik miután mindketten ugyanannyi ütést végeztek el. Az elsõ 10 utáni további ütéseket nem kell ugyanabban a sorrendben elvégezni, mint az elõzõ 5-öt, de egy játékos csak akkor végezheti el a harmadik ütését, ha a csapatából a többi kijelölt játékos már mind kettõt-kettõt elvégzett. Büntetés alatt lévõ játékos is részt vehet a büntetõ ütésekben, feltéve ha nem véglegesen állították ki.