201 A rendes játékidõ
202 Idõkérés
203 Hosszabbítás
204 Büntetõ ütések a 10 perces
hosszabbítás után
1) A rendes játékidõ 3 x 20 perc 2 x 10 perces szünettel,
amikor a csapatok térfelet cserélnek.
Rövidebb játékidõre (de nem rövidebbre, mint
2 x 15 perc) és szünetre a hivatalos szövetségi
szervek adhatnak engedélyt. A térfélcserével
egyidõben a csapatok kispadot is cserélnek. Jóval a
mérkõzés megkezdése elõtt a hazai csapatnak
kell térfelet választania. Mindegyik harmad a középponton
elvégzett húzással kell hogy kezdõdjön.
Abban az esetben ha a játékidõt mérõ
órán a hangjelzés nem automatikus, a harmad végét
a versenybírónak kell jeleznie dudaszóval vagy akármilyen
más arra alkalmas hangos hangszerrel. A szünet idejét
azonnal a harmad vége után kell elkezdeni mérni. A
játékvezetõk feladata, hogy a szünet lejártával
a csapatokat újra a játéktérre hívják.
Ha a játékvezetõk úgy gondolják, hogy
valamelyik térfél elõnyösebb, a csapatoknak a
harmadik harmad felénél ismét térfelet kell
cserélniük. Errõl a kérdésrõl azonban
a mérkõzés megkezdése elõtt kell dönteni.
Ha a csapatok térfelet cserélnek a játékot a
középponton elvégzett húzással kell folytatni.
2) A játékidõt meg kell szakítani gól,
szabálytalanság, büntetõ, idõkérés
és a játékvezetõk kérésére
különleges események miatt. A rendes játékidõ
utolsó 3 percében tiszta idõt kell mérni.
A játékidõ megállítása után
az órát akkor kell újraindítani, amikor a labda
játékba hozásának jeléül a játékvezetõ
a sípjába fúj. A játékvezetõk
döntik el, hogy mely eseményt lehet különlegesnek
ítélni, minden esetben ezek közé tartoznak a következõk:
ha törik vagy eldeformálódik a labda, ha a palánk
részei szétválnak, ha valaki megsérül,
ha nem-engedélyezett személy vagy tárgy kerül
a játéktérre, ha a világítás teljesen
vagy részlegesen szünetel és ha a duda véletlenül
megszólal. Ha a palánk részei szétváltak
a játéknak folytatódnia kell amíg a labda a
kritikus részhez közel nem kerül. Ha valaki megsérül,
a játékot csak akkor kell azonnal megszakítani, ha
a játékvezetõ komoly sérülésre gyanakszik
vagy akkor ha a sérült játékos zavarja a játékot.
"Tiszta idõt mérni" azt jelenti, hogy az órát
minden egyes alkalommal meg kell állítani amikor a játék
megszakad és a játékvezetõi sípszóra
kell elindítani .
1) A rendes játékidõ alatt mindkét csapatnak
lehetõsége van arra, hogy egyszer idõt kérjen,
amelyet az idõ kikérése utáni elsõ játékmegszakításkor
használhat ki.
Idõt bármikor lehet kérni, de ezt csak a csapatkapitány
vagy a csapat vezetõi tehetik. Álló játék
közben kikért idõt azonnal meg kell kezdeni, kivéve
ha a játékvezetõk úgy vélik, hogy az
a másik csapat helyzetét elõnytelenül befolyásolná.
Abban az esetben az idõt a következõ játékmegszakításkor
kell megadni. A kikért idõt mindig meg kell adni, kivéve
gól után, ha a csapat eláll az idõkérési
szándékától. Az idõkérés
idejének indulását egy játékvezetõi
sípszó jelzi, amely akkor hangzik el ha a csapatok már
a csereterületükön a játékvezetõk pedig
a fõbírói asztalnál tartózkodnak. Az
idõ végét egy másik, 30 mp-cel késõbbi
sípszó jelzi. Idõkérés után a
játékot aszerint kell folytatni amely okkal az megszakadt.
Büntetés alatt álló játékos nem
vehet részt az idõkérésben.
1) Ha egy mérkõzés, amelynek mindenképpen
eldöntöttnek kell lennie, döntetlen eredménnyel ér
véget, akkor addig kell folytatni a játékot amíg
valamelyik csapat gólt szerez.
A hosszabbítás elõtt a csapatoknak joguk van 2 perces
szünetet tartaniuk, de térfélcserére ne kerüljön
sor. A hosszabbítás ideje nem oszlik harmadokra vagy félidõkre.
A hosszabbítás idõmérésére vonatkozó
elõírások egyeznek a rendes játékidõével,
azzal a különbséggel, hogy a hosszabbításban
nem lehet tiszta idõt mérni. A rendes játékidõben
megkezdett büntetések mérését a hosszabbításban
folytatni kell. Az elõbbi szabályokra kivételt, 10
perces hosszabbításra, a hivatalos szövetségi
szervek adhatnak engedélyt. Ha a mérkõzés eredménye
a 10 perces hosszabbítás után is eldöntetlen,
büntetõ ütések következnek.
204 Büntetõ ütések a 10 perces hosszabbítás után
1) A két csapatból 5-5 játékos fejenként
egy büntetõ ütést végez el. Ha a tíz
ütés után az eredmény még mindig eldöntetlen,
ugyanaz az 5-5 játékos felváltva végez el büntetõ
ütéseket, amíg az eredmény el nem dõl.
A büntetõ ütéseket felváltva kell elvégezni.
A játékvezetõk döntik el, hogy melyik kaput használják,
feldobnak egy pénzdarabot s a két csapatkapitány számára,
a gyõztes dönti el, hogy melyik csapat kezdje a büntetõ
ütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetõjének
feladata, hogy a játékvezetõkkel és a fõbíróval
írásban közölje a kiválasztott 5 játékos
rajtszámát és a sorrendet ahogy a büntetõ
ütéseket fogják elvégezni. Amint az eredmény
eldõl az elsõ 10 büntetõ ütés során,
a mérkõzés véget ér, a büntetõkben
gyõztes csapat 1 gólos gyõzelmét
lehet elkönyvelni. Az elsõ 10 büntetõ ütés
utáni további ütések során az eredmény
akkor tekinthetõ eldöntöttnek, mikor az egyik csapat egyel
több gólt szerez, mint a másik miután mindketten
ugyanannyi ütést végeztek el. Az elsõ 10 utáni
további ütéseket nem kell ugyanabban a sorrendben elvégezni,
mint az elõzõ 5-öt, de egy játékos csak
akkor végezheti el a harmadik ütését, ha a csapatából
a többi kijelölt játékos már mind kettõt-kettõt
elvégzett. Büntetés alatt lévõ játékos
is részt vehet a büntetõ ütésekben, feltéve
ha nem véglegesen állították ki.