Firenze és a Medici család

A korszakváltó folyamat Észak-Itáliában bontakozódott ki legkorábban. Ezen a területen található városok (Firenze, Pisa, Siena, Genova, Padova, stb.) a népvándorlás pusztításait kiheverve hamarosan a korabeli kézmûvesség és kereskedelem központjává váltak. Mindezt köszönhették annak, hogy Itália városain keresztül bonyolódott le a kelet és a nyugat felé irányuló tengeri és szárazföldi kereskedelem. A városi polgárságnak sok esetben sikerült leráznia a feudalizmus bilincseit, s ezután a városok városállamokká szervezõdhettek. Itália egyik legjelentõsebb és legnagyobb városa a 13-15. században Firenze volt. Gazdagságát, hatalmát virágzó iparának, de mindenekelõtt kereskedelmének és híres bankjainak köszönhette. A bankárcsaládok kezében felhalmozódott pénz lehetõvé tette, hogy némelyikük megragadja a politikai hatalmat is. A meggazdagodott bankárcsaládok közül a Mediciek jutottak a legfõbb szerephez. A család a XIII. században költözött Firenzébe, és a város gazdasági ügyeinek fele nemsokára az õ kezükbe jutott. Hamarosan Cosimo Medici állt a város élén; szorgalma és türelme jóvoltából felhalmozódott pénzébõl pedig káprázatos palotákat, fényûzõ lakhelyeket építtetett. Unokája, Lorenzo szándéka az volt, hogy Firenzét a világ szellemi központjává emelje, és a tudományok védnökeként az „Il Magnificio" (Magasztos) melléknevet kapta. Számos híres építõmesterrel és mûvésszel dolgoztatott, többek között Michelozzóval, Veroccho-val, a Pollaiuolo testvérekkel és Benedetto da Maiano-val. A XVI. század közepére azonban a családi fiókok egy része csõdbe ment, mert fizetésképtelen uralkodóknak juttattak kölcsönöket, és a Mediciek lassan felépített birodalma összeomlott.