Városok és kereskedelem

A 12. és 13. században Európa legnagyobb részén fellendülés következett be. Megnövekedett a népesség, és újabb területeket vontak mûvelés alá. Sok földesúr már nem robotban vagy terményben kérte járandóságát jobbágyaitól, hanem pénzben. Ezek a jobbágyok függetlenebbé válva földesuraiktól adóik kifizetése után terményfeleslegükkel szabadon rendelkeztek. A vásárhelyeken, utak mentén késõbb virágzó városok épültek. A baltikumi és északi-tengeri kereskedelmet a Hanza ellenõrizte, amely német és balti városok (Hamburg, Lübeck, Köln) egymás védelmére létrehozott kereskedõ-szövetsége volt. A keleti selyem- és fûszerkereskedelmet az észak-itáliai városok tartották ellenõrzésük alatt. 1381-ben Velence legyõzte vetélytársát, Genovát, és a térség legnagyobb tengeri és kereskedelmi hatalma lett. Az uzsorát (pénz kölcsönzését és kamat felszámítását) a katolikus egyház tiltotta, azonban 13. századra egyre nõtt az igény a pénz és a hitel iránt. Észak-itáliai lombard kereskedõk létesítették az elsõ bankokat, és példájukat hamarosan mások is követték.