A KERÜLET POLGÁRMESTERÉNEK KÖSZÖNTÕJE


Hölgyeim és Uraim, kedves fiatal Barátaim!

Szeretettel köszöntöm a 20 éves Karinthy Frigyes Gimnáziumot Pestszentlõrinc-Pestszentimre Önkormányzata nevében.

Az alig „nagykorú" gimnázium egy egészen különös utat tört magának közoktatásunk intézményrendszerében. Igen rövid idõ alatt eljutott az ország legrangosabb intézményei közé.

Az itt folyó oktató-nevelõmunka, a programkínálat, az ezzel szervesen összefüggõ eredményesség európai mértékkel mérve is elismerésre méltó, modell értékû. Elég csak utalnunk a nemzetközi érettségi (IB) eredményekre, hiszen évrõl-évre örömmel nyugtázhatjuk, hogy a világátlag fölött teljesítenek diákjaink. Jólesõ érzés szembesülni a felvételi statisztikákkal is, ahol alig akad olyan diák, aki nem folytatná valamilyen felsõoktatási intézményben tanulmányait. Szép hagyományunk szerint õsszel a Városházán fogadjuk a kitûnõen érettségizetteket, és itt a karinthysok létszámfölénye mindig szembeötlõ.

Az eredményesség mellett, azonos értéket képviselve, szeretném megemlíteni azt a belsõ és külsõ diákéletet, ami talán a szociális intelligencia szóval írható le leginkább. Mire gondolok? Az önkormányzatiság, a demokrácia magas fokú gyakorlására a diákéletben, a közéletben való részvételre, a segítõ-programok megvalósítására. Az érezhetõ jelenlétre településünk életében.

Csodálatos, nyitott iskola ez: tartalmi gazdagsággal, sokszínûséggel, az innováció iránti fogékonysággal, igényességgel és tehetséggel felvértezve. A tehetségességet egyaránt értem tanárra és diákra, az igényességet pedig a szülõi házra is. A nyitottságot emberként és polgármesterként is nagyra értékelem. Most nem a külföldi kapcsolatokra gondolok - noha annak is nagy jelentõsége van - hanem a belsõ nyitottságra, ami a diákok tekintetében, kommunikációjában, viselkedésében, a tanárok kisugárzásában érhetõ tetten.

Vajon miben lehet megragadni a titkot, a csodát, amivel ezt a jó hírnevet, ezt a biztos eredményességet ilyen rövid idõ alatt produkálni lehetett?
Hartai igazgató úr, kerületünk díszpolgárának csapatépítõ munkáját említem fundamentumként. Erre építkezett, ebbõl nõtt ki a két tanítási nyelvû képzés, az intézmény arculatának meghatározása, és e mellé rendelõdött a tanulók kiválasztásának szigorú kritérium-rendszere. Aligha kell magyarázni ezek kölcsönhatását, motivációs erejét.
A recept tehát ennyi volna? Két meghatározó, egymást feltételezõ közösség és kiváló program? Engedjék meg nekem, hogy lokálpatriótaként hozzátegyem településünk levegõjét, atmoszféráját, társadalmi értelemben is. Ezek mentén továbbgondolva biztosan eljuthatunk a titok nyitjához…

Ezt az alkalmat felhasználva szeretném megköszönni az iskola volt és jelenlegi pedagógusainak, vezetõinek, diákjainak, szülõknek és támogatóknak azt az elszánt alkotó munkát, amellyel felépítették, megteremtették a most 20 éves, „Budapestért-díjas" KARINTHYT. Így írtak Önök és mi mindannyian aranybetûket kerületünk mûvelõdéstörténetébe.

Kívánom, hogy õszinte örömmel ünnepeljenek, érezzék az összetartozás boldogító élményét, és forgassák szeretettel e könyv lapjait.


Dr. Mester László
polgármester

 


A JUBILEUMI MÛSOR FORGATÓKÖNYVE

(2006. október 26., Lõrinci Sportcsarnok)

Húszévesek lettünk


Bemondók: Pancsovay Dóra és Lipovics Dávid

Kedves Vendégeink! Tisztelt ünneplõ Közönség!


1. Karinthy Frigyes „Elõszó" címû költeményét iskolánk egykori diákja: Kéry Kitty színmûvésznõ elõadásában hallották.
2. A Karinthy Frigyes Gimnázium fennállásának 20. évfordulóját ünnepeljük. A mûsort úgy állítottuk össze, hogy a szereplõk - akár a múltban, akár most - a gimnáziumunkhoz kötõdnek. Emlékképek következnek az iskola születésérõl. A Rózsvölgyiné Tomonyák Gitta tanárnõ dia felvételeibõl zenei aláfestéssel összeállította Hutai László igazgató úr.
3. Sajtos Renáta hegedül, Vodicska Szilvia táncol a 10. D-bõl.
4. Ünnepi beszédek következnek. Elõször Hartai Sándor, iskolánk volt igazgatója, az „Alapító" beszél, majd Hutai László igazgató úr, aki átvette a stafétabotot. õt követõen Hámori László, a Budapest XVIII. kerület Oktatási Közmûvelõdési Sport és Ifjúsági Bizottságának az elnöke, aki szintén iskolánk diákja volt (sajnos épp a mûsor elõtt betegedett meg, és nem tudott jelen lenni - a szerk.), majd Seres György az egykori diákok nevében szól, aki 1992-ben a D osztályban érettségizett, jelenleg az RTL Klub tv-csatorna gazdasági szakértõje.
5. Laczi Dánielnek, a 10. B osztály tanulójának zongorajátéka következik. Liszt A-moll etûdjét halljuk.

Ahogy igazgató úr említette, vannak a Karinthy Frigyes Gimnáziumban, akik az alapítás óta kitartottak az iskola mellett, tanárok, titkársági és ügyviteli dolgozók, technikai alkalmazottak. õk a húszéves Jubileumi ajándékot vehetik át, akik pedig tíz éve dolgoznak itt, a Karinthy Gimnázium emlékérmét kapják most meg (ld. http://www.karinthy.hu/pages/erem/index.html).

6. Shakespeare „Szentivánéji álom" címû drámájából következik egy jelenet, a nemzetközi érettségire készülõ 13. IB osztály angol nyelvû elõadásában (a kivetítõn magyarul is követhetõ a szöveg).
7. Ír sztepptáncot láthatunk most. Az együttes tagjai mind karinthysok: Bencze Boglárka, Zimborán Gábor volt diákjaink és Lukács Márton a 11. C tanulója.
8. A Sonore kórus viszonylag rövid fennállása óta is komoly hírnevet szerzett, és nagyon sok helyre hívják fellépni. Tagjai között jelentõs számban találunk karinthys diákot, a karvezetõ Mohai Tibor, iskolánk énektanára. Bárdos Lajos: „Tréfás házasító", Farkas Ferenc: „Hajnalnóta", Purcell: „In these delightful, pleasant groves" címû mûvét adják elõ.
9. Bajcsay Bence és Németh Sára 12. C tanulói énekelnek egy betétdalt az „Aladdin" címû rajzfilmbõl.
10. Tánc következik „Hárem" címmel. Elõadják a 12. A-sok. A koreográfiát Jeney Dalma készítette, õ lesz a szólótáncos is.


11. Különbözõ nemzetek udvarlási szokásaiból adnak tréfás ízelítõt a 12. IB diákjai.
12. Magisztrák Barbara 10. B osztályos tanuló és partnere Hauser Martin táncolnak. õk a világhírû Botafogó együttes tagjai.
13. Csetnegi Andrea a 9. D-bõl énekli most Annie Lenoxtól az „Into the West" címû számot.
14. A 11. D osztály tánca következik, egy részlet a „Grease" címû híres filmbõl.
15. A 10. A osztályból Gyarmati Zsófi és Gál Bettina énekelnek egy számot a „Jekyll és Hyde" címû musicalbõl, címe: „Sose sírhatsz, ha fáj".
16. „Evolution of Dance" címmel a 11. B-sek mutatják be a tánc fejlõdését görbe tükörben.
17. A 10. B osztályosok tánca következik, a címe „When you look at me". A koreográfiát Solymár Alexandra és Varga Bence készítették.
18. A 11. D-s Németi Noémi énekli a „Mima bemutatkozása" címû dalt „A vörös malom" címû musicalbõl. Közremûködik: Varró Zoltán.
19. Makulele, tradicionális brazil tánc következik, elõadják a 11. E osztályosok. Betanította: osztálytársuk, Podobén Rita.
20. A 12. B osztály Beatles dalt énekel, a „Let it be"-t.

Kedves vendégeink! Jubileumi mûsorunk véget ért, reméljük, jól szórakoztak.

 

A HÚSZÉVES JUBILEUMI AJÁNDÉKOT KAPTA 2006-BAN:

Hartai Sándor - igazgató
Pádár Ferencné - igazgatóhelyettes
Baranyi Judit - tanár
Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta - tanár
Sági Ankó - tanár
Tóthné dr. Pókos Edit - tanár
Petrovai Gyuláné - technikai dolgozó
Pintér Lászlóné - iskolatitkár
Zsombori Károly - gondnok

 

 


HARTAI SÁNDOR CÍMZETES IGAZGATÓ
BESZÉDE AZ ÜNNEPSÉGEN


Tisztelt vendégeink, volt és jelenlegi tanáraink, tanulóink!

Húszéves a Karinthy Frigyes Gimnázium. Ez egy ember életében ifjúkor, egy gimnázium életében talán úgy is fogalmazhatnék, hogy csak a bevezetõ szakasz, az élet kezdete, de mégis történelem.

Hogyan is kezdõdött az itteni élet?
Az 1980-as évek közepére a középiskolákba belépõ korosztály körében demográfiai csúcs alakult ki. Ezért a Fõvárosi Tanács tizenöt középiskola telepítésérõl döntött. A XVIII. kerület akkori vezetése, dr. Tancsik Rudolf, Katona Béla, Váradi Anna és Csincsik Imre sikeresen lobbiztak, hogy ide telepítsék ezt a gimnáziumot.
Az épületet Kertész András tervezte, aki késõbb Ybl-díjat kapott, és a 23-as Állami Építõipari Vállalat kiviteleztette.
1986. szeptember 1-jén indult az oktatás a gimnáziumban. Egy évvel elõtte néztem meg az építés területét a téglagyári gödör szélén. A pusztában akkor még csak az épület tartóoszlopai álltak. Voltak kérdõjelek bennem, hogyan fog egy évvel késõbb beindulni az oktatás.
1986. február 1-jén, fél évvel a tervezett tanévnyitó elõtt neveztek ki igazgatónak. Ellenõriznem kellett az építkezést, és meg kellett szerveznem az induló tantestületet és a beiskolázást. Ebben a munkában magam mögött éreztem a kerület társadalmi támogatását. Segítettek az oktatásirányítás és a társintézmények vezetõi. Kiemelem közülük Tóth Nándort, a Steinmetz Gimnázium akkori igazgatóját és dr. Téglási Tivadart, a Dolgozók Gimnáziumának akkori igazgatóját, akinek az irodájában szerveztük a gimnázium indítását. Kialakult az iskolaalapító tantestület. Megérdemlik, hogy név szerint felsoroljam:
Pádár Ferencné, Pilhoffer Ferenc, Baranyi Judit, Békés Anna, Fekete Imelda, Marosvári Tamásné, Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta, Sági Anikó, Tóthné dr. Pókos Edit, Molnár Tiborné - gazdasági vezetõ, Zsombori Károly - gondnok, Pintér Éva - iskolatitkár, Petrovai Gyuláné - technikai dolgozó (a kiemeltek jelenleg is az iskola dolgozói - a szerk.). Több kolléga volt még a kerületbõl, akik óraadóként segítették indulásunkat. Érdekességképpen megemlítem, hogy a pedagógusok fizetését életkortól függõen akkor 5000-8000 Ft között állapították meg.
Az induláskor az iskola épülete szép volt, de kopasz, mint az a meghívón is látszik. Ezt egy rajztagozatos tanulónk, Dabi István készítette (sokáig az iskola jelképeként szolgált ez a kép). Felöltöztetni, zöldbe burkolni fõleg az elsõ és második évfolyam diákjai segítettek. Az épület melletti platánok és tuják húszévesek, és akik ültették, negyven év közelében, életük derekán járnak már. Büszkék lehetnek, hogy pusztából ilyen természetbarát környezetet teremtettek.
Az elsõ évfolyamon százhuszonnégy diák indult négy osztályban. Köztük volt egy speciális rajz tagozat is.

Az indulás évében a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdetett a két tanítási nyelvû gimnáziumok alapítására. Ebbõl a fõvárosban egyet kívántak létesíteni. Országosan nyolc indult. A feltételek a következõk voltak:
- a pályázó gimnáziumok vállalják a két tanítási nyelvû oktatás megszervezését,
- a Minisztérium a külföldi tanárok biztosítását,
- a fenntartók a lakások biztosítását.
Mára minden feladat teljesítése a gimnáziumra maradt.
A pályázó fõvárosi gimnáziumok közül a KFG nyerte el az indulás lehetõségét. A pályázat elnyerésében és a kezdeti lépések megtételében a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium részérõl nagy segítséget kaptunk Boldizsár Gábor és Vámos Ágnes részérõl. Köszönjük most is a lehetõséget.

1987-ben beindult a gimnáziumban a magyar-angol két tanítási nyelvû képzés, melynek tagozatvezetõje azóta is dr. Bognár Anikó.
Az 1987-1988-as tanévben kezdtük kiépíteni külföldi kapcsolatainkat. Tanulóink eljutottak Amerikába, Angliába és Európa talán valamennyi államába. A legtartósabb a babenhauseni gimnáziummal létesült, mely már tizennyolc éve tart. Vendégeink között köszönhetjük Franz Fischer urat, az ottani gimnázium igazgatóhelyettesét is.

A gimnáziumot kezdetben Állami Gimnáziumnak, majd Thököly Úti Gimnáziumnak nevezték. Névadásra több jelölt volt íróink, költõink körébõl. Végül a Karinthy család beleegyezésével a tanulóifjúság és a tantestület a Karinthy Frigyes nevét választotta.

Az 1990-es évek elején igény jelentkezett a magyar-német két tanítási nyelvû képzés iránt is, hiszen a környezõ általános iskolákban sok helyen a német nyelvet tanították.

Az oktató-nevelõ munka színvonala, tanulóink eredményei, a gimnázium felszereltsége lehetõséget jelentett arra, hogy Kelet-Európában elsõként bekapcsolódjunk a nemzetközi érettségi rendszerébe. Induláshoz elnyertük a Felzárkózás az Európai Felsõoktatáshoz Alap egyik pályázatát. Tanulóink és tanáraink teljesítményének elismeréseként elmondjuk, hogy minden évben, tanulmányi téren a világátlagot meghaladtuk, de volt olyan év, amikor a legjobb eredményt értük el. Az itt végzett tanulóink részére megnyíltak a kapuk a világ egyetemei felé.

Az 1990-ben létrehozott Karinthy Frigyes Gimnázium Studium Alapítványa jelentõs segítséget ad az iskola munkájához. Biztosítja a több lábon állást, segíti a költségvetést. Céljai közt szerepel, hogy támogassa az idegen nyelvek oktatását, a tanulmányi és szociális ösztöndíjakat, a nyelvgyakorlás céljából tett külföldi utazásokat, az erdélyi magyar gyerekek tanulását, az iskola eszközeinek fejlesztését, a felvételi rendszer feladatainak a kidolgoztatását. Mûködése által biztonságosabb lett az iskola üzemeltetése is.

A húsz év alatt elvégzett munkánkat széleskörû elismerés kísérte. Házon belüli elismerés a Karinthy Emlékplakett és az „Év tanára" cím. Az intézmény tanárai közül szinte minden évben kapott valaki kerületi, fõvárosi vagy országos kitüntetést. A legnagyobb kitüntetést, a Pro Urbe Budapest-díjat, 2001-ben a tantestület kapta a Fõvárosi Önkormányzattól. Az indoklás a következõ volt:
„A Karinthy Frigyes Gimnázium tantestületének a közoktatás tudásorientált minõségi megvalósításáért és a magyar oktatás nemzetközi hírnevéért végzett tevékenységük elismeréséért." Kell ennél szebb értékelés?

Mit kívánok én az elkövetkezõ húsz-harminc évre a Karinthy Frigyes Gimnázium tantestülete és tanulóifjúsága részére? Azt, hogy a fejlõdéssel járó változó körülményekhez továbbra is gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjanak! Tartozzanak továbbra is a hazai és nemzetközi oktatás élvonalába! A feltételek adottak, van egy jól felkészült tanári kar, okos az ifjúság, a tárgyi felszereltség jó és van egy stabil önkormányzati támogatás a célok eléréséhez.
Ehhez kívánok a tantestületnek és utódomnak, Hutai László igazgató úrnak, erõt, egészséget és eredményes munkavégzést mindannyiuknak.

Köszönöm, hogy meghallgattak.


HUTAI LÁSZLÓ IGAZGATÓ
JUBILEUMI BESZÉDE


Húszéves a Karinthy Gimnázium

Amikor a Gitta néni által készített húszéves diaképeket nézegettem, azon gondolkodtam, hogy vajon milyen érzés lehetett akkor belépni az éppen átadott épület kapuján. Mit éreztek azok a tanárok és diákok, akik elõször vették birtokba a még festékszagú, vadonatúj gimnáziumot?
Egy új iskola, mint egy most született gyermek, maga az ígéret. Szinte bármi lehet belõle - és bárminek az ellenkezõje is. De mindez csak évekkel, évtizedekkel a születése után fog igazán kiderülni. Akárhogyan is, a jövõje alakulásában döntõ szerepe van az õt a kezdetek kezdetétõl körülvevõ, felnevelõ emberek odafigyelésének, szeretetének és a befektetett energiáknak. Nyilván a szülõk - csakúgy, mint a formálódó tantestület tagjai - a legszebb és legboldogabb jövõt álmodják meg az új jövevénynek.
Persze vannak adottságok, amiket nehéz vagy szinte lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Ha egy gyerek botfülû, abból nagy valószínûséggel soha nem lesz hegedûmûvész. Ha egy új középiskola a város központjától szinte a lehetõ legtávolabb épül fel, ráadásul eredetileg az „Állami Gimnázium" nevet kapja a keresztségben, nem túl jó eséllyel indul csatába patinás belvárosi intézményekkel szemben az országos ismertségért. Szerencsére elõfordulnak azért kivételek. Minden helyzetbõl ki lehet hozni a maximumot, és ez a maximum néha több, amint azt az induláskor bárki is hitte volna. Hiszen ahogy a kisbaba elsõ mosolyát, majd késõbb szavait és lépéseit figyelik és kísérik mindent feláldozó, önzetlen szeretettel a szülei, úgy kell bábáskodni a formálódó, fiatal gimnázium mellett is mindenkinek, aki fontosnak tartja intézménye sorsát.
Mindenkinek - mondom -, hiszen egy ilyen arculat rendkívül törékeny valami. Sok apró mozaikból áll össze a kedvezõ kép. A segítõkész és udvariasan köszönõ portástól kezdve a kiváló tanulmányi eredményekig, a szépen zöldellõ növényekkel díszített, tiszta folyosók látványától az évek múltán is visszajáró öregdiákokig, a szakmailag kimagaslóan képzett tanári kartól a mindig naprakész és tudását másokkal is szívesen megosztó gazdasági vezetõig.
Itt szeretném megemlíteni, hogy vannak olyan kollégáink is - szó is lesz róluk következõkben -, akik az iskola alapítása óta erõsítik sorainkat. Fontosnak tartjuk, hogy kiemelten megbecsüljük õket, hiszen személy szerint nekik is köszönhetjük azt, hogy ma ilyen büszke szívvel gondolhatunk iskolánkra.
Meg sem kísérelhetem elmondani, de még csak végiggondolni is hosszú órákba telne, hogy milyen sok ember milyen sok energiát, lelkesedést, szabadidõt fordított az elmúlt évek során az iskola hírnevének öregbítésére, az oktatás színvonalának emelésére, a tanulmányi-, szabadidõs- és sportprogramok zökkenõmentes megszervezésére és lebonyolítására. Sokszor milyen emberfelettinek tûnõ munka volt az idõrõl idõre felmerülõ szervezési vagy technikai nehézségek leküzdése, vagy éppen az új lehetõségek költségkímélõ, önerõs kialakítása.
És mindehhez mennyi segítséget és önzetlen támogatást kaptunk szülõktõl, más oktatási és kulturális intézményektõl, önkormányzati vezetõktõl, a kerületi oktatásirányítás munkatársaitól.
Persze, mit tagadjuk, voltak nehézségek is az elmúlt húsz év során. Sõt biztos vagyok benne, hogy ilyenek a jövõben is lesznek. De, mint Hartai igazgató úr is említette, az a fontos, hogy mindig megtaláljuk a gödörbõl kivezetõ utat, és olyan irányban tudjunk elindulni, amely felfelé visz - lehetõleg magasabbra, mint ahol a gödör elõtt voltunk.
Elmondható, hogy a Karinthy Frigyes Gimnázium szerencsés csillagzat alatt született. Okos és tehetséges diákok, kiváló pedagógusok, hozzáértõ és tapasztalt technikai és ügyviteli személyzet segíti nap mint nap abban, hogy megállja a helyét az egyre élesebbé váló versenyben a középiskolák között. Az elmúlt húsz esztendõ eredményeként elértük azt, hogy a legnevesebb budapesti iskolákkal együtt emlegetik a Karinthy Frigyes Gimnáziumot.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
És mint cseppben a tenger, a mai rendezvény létrejötte is ezt a külsõ és belsõ összefogást tükrözi.
Amikor a jubileumi mûsor ötlete megfogalmazódott bennünk, még úgy tûnt, mintha egy reménytelen vállalkozásba fognánk bele. Gondolkodtunk is rajta, hogy merjünk-e egyáltalán belevágni, vagy inkább halasszuk el az egészet. A Karinthy nap elõestéjén, az õszi érettségi vizsgaidõszak kellõs közepén bevállalni egy ilyen sok embert, (meghívottat, szervezõt, rendezõt és szereplõt) megmozgató rendezvényt - egyszerûen õrültségnek tûnt. Aztán kezdett összeállni a kép…
Papp József igazgató úrnak és Sass Marikának hála, a Lõrinci Sportcsarnok a rendelkezésünkre állt - még ezen a szokatlan hét közbeni napon is. A Kandó Téri Általános Iskolának, a Dohnányi Zeneiskolának köszönhetõen megkaptuk a még hiányzó technikai eszközöket (térmikrofonokat, professzionális elektromos zongorát). Volt diákunk, a rendezvényeink megszervezésében évek óta önzetlenül segítõ Bori Béla (vagy ahogy nulladik osztályban kapott nevén a legtöbben azóta is ismerik: Bill), valóban kedvezményesen megszerezte a nagyértékû színpadtechnikát.
Gitta néni éjt nappallá téve szaladgált a díszlethez való anyagok után. Pókos tanárnõ saját autójával fuvarozta az iskolához a drapériákat.
Öröm volt nézni, ahogy felpezsdült a szünetekben és a délutánokon az iskola élete, ahogy az osztályok készültek az elõadásra.
Baranyi Judit tanárnõvel, aki a rendezvény fõszervezõje, nagy izgalommal figyeltük a hétrõl hétre egyre színvonalasabbá váló produkciókat. A mûsorszerkesztés alapelve az volt, hogy lehetõleg minden osztály - vagy osztály delegáltja - kedveskedjen valami rövid mûsorszámmal a húszéves gimnáziumunk tiszteletére és a meghívott kedves vendégek, valamint egymás szórakoztatására.
Én most annak reményében szeretném köszönteni a jelenlévõket, jelenlegi és volt tanárainkat, kerületünk és kerületi oktatásügyünk vezetõit, az igazgató kollégákat, jelenlegi és öregdiákjainkat, hogy jól fogják érezni magukat ma este, és élvezik majd ezt a sokszínû, nagy-nagy lelkesedéssel készült elõadást.

 

A KARINTHY-NAP PROGRAMJA 2006-BAN

1. 1956-os szoba - a kiállítás anyaga a magyar könyvtárban:

 

SZERZÕ, CÍM

ALCÍM

TÍPUS

Forradalom, 1956

Hangdokum. a M. Rádió Archív.-ból

CD

Hazát féltõ - 1848, 1956

Dongó együttes megzenésített versek

CD

Jenei Szilveszter: Mennybõl az angyal

Versek és dalok 1956-ról

CD

Misztrál: Megkopott harangszó

1456, 1956

CD

1956 - A mi forradalmunk

Dok.film 5 DVD 60 percesek

DVD

Dokumentumok

Forradalom és megtorlás. 1956

Video

1956

 

Könyv

1956

Forradalom és szabadságharc Mo.-on

Könyv

1956

Görögök a forradalomban

Könyv

1956

A magyar forradalom története

Könyv

1956

Kortárs krónika

Könyv

1956 a sajtó tükrében

 

Könyv

1956 plakátjai, röplapjai

 

Könyv

1956 sajtója

 

Könyv

1956 vidéki sajtója

 

Könyv

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

 

Könyv

Bayer: 1956

 

Könyv

Bibó István: 1956

 

Könyv

Bibó István vallomásai az 1956-ról

 

Könyv

Ez itt a vértanúk vére

 

Könyv

Fénnyel írott történelem

Magyaro. fotókrónikája 1845-2000.

Könyv

A forradalom hangja

Magyarországi rádióadások …

Könyv

Hulló levelek vére

Történetek 1956-ról

Könyv

Az igazság Nagy Imre ügyében

 

Könyv

Király Béla: A magyar forradalom eszméi

 

Könyv

Kiszely: ÁVH

Egy terrorszervezet története

Könyv

Maléter Pál

 

Könyv

Megkopott harangszó

1456, 1956

Könyv+CD

Méray: Nagy Imre élete és halála

 

Könyv

Nagy Imre: Politikai életrajz - 1. köt.

 

Könyv

A Nagy Imre vonal

 

Könyv

Pesti: A vulkán peremén

Magyarország 1952 és 1956 között

Könyv

A szabadság hullámhosszán

Az 1956-os forradalom története - BBC

Könyv

Schmidt Mária: Titkosszolgálatok

 

Könyv

Összeállította Benkõ Ilona könyvtáros

2. Alkoholmentes koktél készítõ verseny - 'termékei'


3. Amõba verseny
4. Biobüfé


5. Céllövészet
6. Evezés
7. Evõverseny
8. Élõcsocsó
9. Filmvetítés
10. Filmes vetélkedõ
11. Floorball
12. Focidöntõ
13. Fotópályázat
14. 'Francia sziget'
15. Hidegtálkészítõ verseny


16. Játékbajnokság
17. Kóstolós
18. Matematikaverseny
19. 'Mocsárjárás' - vigyázz, hova lépsz!


20. Német sziget
21. Pingpong bajnokság


22. Rajzpályázat
23. Rajzfilmvetítés
24. Röpi
25. Sakk


26. 'Spanyol sziget'
27. Szkanderbajnokság
28. Teaház
29. Texasi póker
30. Tökfaragás - a folyamat és a végtermék


31. Tréfás nyelvi vetélkedõ
32. Uszóversenyek


33. Versmondó verseny

"Bevallom õszintén, én a szavalóversenyekbõl a felkészülést szerettem a legjobban. Mindenki segített: az osztálytársaim együtt izgultak velem, néha az osztályban is elõ kellett adnom azt, amit a versenyre tanultam. A tanárok közül is bárki kész volt segíteni, de én legszívesebben a "Banyához" mentem. Már az elõkészületeknél is nagyon jó volt a hangulat, a versenyen pedig a tetõfokára hágott. Fõleg az eredményhirdetésnél. A zsûri szigorúsága miatt iskolai versenyt soha nem nyertem, kénytelen voltam egy kerületi elsõ hellyel, egy budapesti versenyen való részvétellel, és néhány más szerepléssel "beérni". Ennek ellenére mindig szívesen részt vettem a karinthys versenyeken. Az itteni hangulatot nem lehet semmi máshoz hasonlítani." Szurovcev Zsuzsi levelébõl idéztem. Jólesõ érzés, hogy így emlékezik vissza az egykori diák. Ez a pár sor azt is bizonyítja, hogy nem elsõsorban a helyezés miatt jött sem õ, sem a jelentkezõk népes tábora erre a versenyre, hanem az élmény miatt. Szép verset, prózát elõadni, másokkal megismertetni - ez a lényeg.

Évrõl évre színvonalas versengés alakul ki, s bizony minden alkalommal nagyszerû tehetségek is felbukkannak. Ki ne emlékezne Kéry Kittyre, Havadi Erikre, Domonkos Veronikára, Horváth Ágira, Sebály Bernadettre, Jedrzejewsky Évára, Szigeti Rékára, Déri Gabira, Molnár Sacira, Szenczy Ákosra, Szente Varga Lillára, Kolos Marcellra, Molnár Zsófira, hogy csak néhányat említsek közülük, vagy akiknek még jelenleg is élvezhetjük a hangját: Balogh Csilláét, Pancsovay Dóráét, Béres Juditét, Szûcs Kingáét, Sneider Tamásét és Solymár Alexandráét, aki a Petõfi rádió szavalóversenyét is megnyerte az idén.

(Pancsovay Dóra)

Rangos zsûri dönt mindig a helyezésekrõl. Tagjai közt találjuk egykori diákjainkat: Kéry Kitty színmûvésznõt, Mészáros Tamás színmûvészt, de a színészgárdából szívesen jött el Börcsök Enikõ, Hirtling István, Papp János is. Többször segített Fenyõ Ervin tanár úr rendezõ barátaival, Zsolnai Gáborral és Wigmann Alfréddal, a zsûri munkájában, s immáron harmadik éve jön el Baranyi Ferenc József Attila-díjas költõ is. Ebben az évben Bodor Palkó Pál személyében a kerület egyik szakértõjét is üdvözölhettük a zsûri tagjaként. (õket látjuk a képen az elsõ sorban.)

Újra és újra nagy örömmel fogok hozzá az esemény szervezéséhez, hiszen immáron hagyományról van szó. S hogy ezt a fentebb idézett kellemes légkört, igényességet sikerült kialakítani - köszönhetem magyar szakos kollégáim segítõkész, inspiratív munkájának, s természetesen az igen lelkes, tehetséges diákoknak.

Baranyi Judit (Banya) szervezõtanár