A Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógiai programja

1. BEVEZETÉS

1.1 Az iskola bemutatása

A Karinthy Frigyes Gimnázium tantestülete és tanulóifjúsága az iskola alapítása óta eltelt 18 évben egyre magasabb szintû feladatok teljesítését tûzte ki célul maga elé. Speciális öt évfolyamos magyar-angol két tanítási nyelvû osztályai mellett az idõközben beindult négy éves magyar-német kéttannyelvû tagozat is jellemzi az iskolát. A normál tagozatos osztályokban emelt óraszámban tanítjuk az angol nyelvet. (heti 6-7 óra) Az 1992-ben kísérleti jelleggel kezdett nemzetközi érettségire (International Baccalaureate) felkészítõ kétéves kurzus azóta is világviszonylatban kiemelkedõ eredményeket elérve juttatja a nemzetközileg is elismert középfokú diplomához tanulóinkat.

A 2004-2005. tanévvel kezdõdõen német nyelvi elõkészítõ osztályt indítottunk, amely megalapozza a magyar német két tanítási nyelvû képzést.
A két tanítási nyelvû oktatás meghonosítása, a Nemzetközi Érettségi Programban való sikeres részvétel, a hosszú évek óta minden résztvevõ fél megelégedésére zajló nemzetközi diákcsereprogramok, a 60 fõs kísérletként indult és azóta már hagyománnyá nemesedett és 300-as létszámra duzzadt Csibetábor, a Karinthy Szabadegyetem és a KEKSz program mind annak a bizonyítékai, hogy a Karinthy Frigyes Gimnázium nem csak olyan hely, ahol jól és sikeresen fel lehet készülni az érettségi vizsgára és az egyetemi felvételire, de olyan közösség is, ahová diák és tanár egyaránt szívesen tartozik, saját munkájával is hozzájárulva a kellemes, alkotó légkörhöz.
Az iskolának kialakult arculata van, amelyre tanuló, szülõ, tanár, iskolavezetõ egyaránt büszke. A kéttannyelvûség nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy csupán az idegen nyelvek iránt érdeklõdõ tanulóink számíthatnak jó eredményre az egyetemi, fõiskolai felvételiken.

Célunk, hogy ne csak nyelvész-, nyelvtanár-, fordító- vagy tolmácspalántákat képezzünk iskolánkban, hanem olyan leendõ orvosokat, közgazdászokat, tanárokat, mérnököket, jogászokat stb., akik kiválóan beszélnek legalább egy idegen nyelvet, és azt mindennapi munkájukhoz, kutatásaikhoz, kapcsolataik kiépítéséhez közel anyanyelvi szinten alkalmazni is tudják. Ezt a törekvést igazolja, hogy a Karinthyban végzett diákok az elmúlt évek során kb. 15 egyetem 25 karára, szakára nyertek felvételt. Külön fontos kiemelni, hogy a közvetlen angol vagy német nyelv irányába orientálódó végzõs hallgatók száma nem haladja meg jelentõsen egy angol tagozatos osztályokat is indító budapesti gimnázium hasonló adatait, (szám szerint a 10%-ot is alig éri el), ugyanakkor az összes felvételi arányok tekintetében az iskola az ország legjobb középiskolákkal vetélkedõ számban juttatja diákjait egyetemre.

A 2003-ban végzett országos képességfelmérésben matematikából az elsõ tíz helyezett között volt iskolánk, olvasásból, szövegértésbõl kategóriánkban az 1. helyen végeztek tanulóink.
Különlegességként említhetõ, hogy tanulóink közül viszonylag sokan jutnak el külföldi egyetemekre, akár közvetlenül felvételizve oda, akár a magyar felsõoktatásban elérhetõ ösztöndíjakat megpályázva. Több végzett diákunk kapott ösztöndíjat az amerikaiHarvard, az angol Oxford egyetemen, a de a világ sok egyetemi városában is megfordultak így karinthysok a Párizs tól Tokióig.

Az iskolánkban érettségizett tanulók nagy számban járnak vissza iskolai programokra. Segítik a tanárokat a szervezésben, lebonyolításban, sõt az egyetemet elvégezve szaktanárként is számíthatunk rájuk. Jelenleg is tucatnyi volt diákunk vállal több-kevesebb órában tanítást az iskolában.

A Karinthy Frigyes Gimnázium Budapest XVIII. kerületében mûködik. Fenntartója a kerületi Önkormányzat. Jelen pedagógiai program az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvényre, annak 2003. évi LXI. törvény alapján történt módosítására, a kerületi, fõvárosi oktatáspolitikai koncepciókra, az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervi iránymutatásokra valamint eddigi hagyományainkra, az intézmény elért eredményeinek szintentartására és további fejlesztésének terveire épül.

2. NEVELÉSI PROGRAM
2.1 Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka

2.1.1 Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok

· A diákok részére biztosítjuk az õket megilletõ jogokat, és rendszeresen ellenõrizzük a kötelezettségeik teljesítését a Diákönkormányzat és a Szülõi Választmány részérõl is jóváhagyott Házirend alapján.
· Nevelési céljaink összegzése adja nevelésfilozófiánkat, amely a következõ: a tanulók pozitív személyiségének és képességeinek mennél teljesebb kibontakoztatására törekszünk. A célkitûzéseknek megfelelõ tehetségek kiválasztása után a testület, a tanulóifjúság és a szülõi ház együttmûködésével a tanulók részére olyan társadalom- és természettudományi ismeretek nyújtása, amely megalapozza az eredményes felsõoktatási továbbtanulást. Feladatunknak tekintjük, hogy a hozott értékeket növelve teremtsünk tanulóink részére kedvezõ helyzetet a továbbtanuláshoz, illetve a munkába álláshoz.
· Nevelési célnak tekintjük tanulóink társadalmi beilleszkedésének elõsegítését. Arra törekszünk, hogy már a legelsõ gimnáziumi évtõl kezdve elsajátíttassuk és gyakorlatban is alkalmazzuk a demokratikus társadalom szabályait.
· Nem népszerûsítünk egyetlen társadalmi, filozófiai irányzatot sem, de biztosítjuk a sokszintû tájékozódás lehetõségét és a különbözõ politikai, gondolati rendszerek megismerését.
· A gimnázium tanáraitól, dolgozóitól, tanulóitól elvárjuk, hogy az intézményen belül politikai, vallási, világnézeti és etnikai kérdésekkel foglalkozó szervezetet, csoportot ne alakítsanak. A különbözõ irányzatok közötti viták szervezését, lebonyolítását a gimnázium nem vállalja. A társadalmi elvárásoknak megfelelõen olyan embereket kívánunk nevelni, akik magyarságuk megtartása mellett az egyesült Európa által megfogalmazott követelményeknek is megfelelnek.
· Tanulóinknak nyitottnak kell lenni a szûkebb és tágabb környezetük iránt, képesnek kell lenniük elfogadni és méltányolni a másságot. Fel kell ébreszteni bennük azt az igényt, hogy felelõsek legyenek saját és környezetük testi és szellemi fejlõdéséért és egészségük megõrzéséért.
· Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon bennük a kultúrált viselkedés, öltözködés és a tiszta, esztétikus környezet iránti igény.
· A Karinthy Frigyes Gimnázium alapvetõ oktatási célkitûzése a tanulóknak az érettségire és a sikeres egyetemi, fõiskolai felvételre való elõkészítése. Ennek az eléréséhez jó együttmûködésre van szükség a szülõk, diákok és a tantestület között. Az együttmûködést az igazgató és az osztályfõnökök koordinálják.
· Fõ célkitûzéseinknek megfelõen szabályozzuk a felvételi rendszerünket. A tanulók felvétele, a tanulói jogviszony létesítése a felvételi vizsgákon elért eredmény alapján történik.
· Más iskolákból történõ esetleges átvételnél is szintfelmérõ vizsgával mérjük a tanulók tudását.
· A szellemi fejlõdés mellett lényeges a testi kultúra fejlesztése, melyet heti három testnevelési óra tanrendbe állításával is elõ kívánunk segíteni. Ezeket az órarendben szereplõ testnevelési órákat kiegészítik a sportköri foglalkozások, melyek részére a szabadban levõ sportpályák, és az iskola két tornaterme biztosít lehetõséget. A heti három órai órarendi testnevelés és a sportköri foglalkozások együttesen biztosítják a mindennapos testnevelés lehetõségét.
· Egyenletes napi terhelését igyekszünk biztosítani a tanulóknak az órarend összeállítása valamint a dolgozatok íratásának szabályozása révén.
· A kor követelményeinek megfelelõen kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük az idegennyelvi képzést, az európai követelményeknek megfelelõen a két idegen nyelv oktatását. Szintén kiemelt feladatnak tartjuk a korszerû számítógépkezelõi, szövegszerkesztõi ismeretek elsajátítását.

2.1.2 Eszközök és eljárások
A színvonalas munka biztosítása érdekében az iskola gondoskodik a tantermek, a könyvtárak és a tornaterem megfelelõ felszerelésérõl. Az iskolai számítógéphálózat több esetben szolgált országos mintaként a gépek elhelyezése, diákok és tanárok általi kihasználtsága és a rendszer karbantartása alapján.
A nevelõtestület a rendszeres értekezleteken szavazással dönt az iskolában folyó nevelõ és oktató munkát érintõ fõbb kérdésekrõl. A kisebb horderejû ügyekben a kibõvített vagy a szûkebb iskolavezetõségi értekezlet határoz. A döntés elemei az éves munkaterv, munkamegosztás, házirend, ügyeleti rend, tantárgyválasztás, mentesítés, osztályozó vizsgák joga és rendje és a különbözõ szabályzatok (tûzvédelmi, bombariadó, vagyonvédelmi, balesetmegelõzési stb.).
Iskolánk specialitása, hogy különbözõ nemzetközi tanárközvetítõ szervezetekkel, alapítványokkal kötött szerzõdések és önálló pályázatok alapján iskolánkban több (3-5 fõ) angol és német anyanyelvû tanár dolgozik.
A tanórák megszervezésénél arra törekedtünk, hogy tanulóink minél alaposabban elsajátíthassák az ismeretanyagot, minél több gyakorlási és véleménynyilvánítási lehetõséget kapjanak, ezért a nyelvi elõkészítõ nulladik évfolyamon az angol nyelvórák osztályonként hármas csoportbontásban zajlanak. Késõbbi évfolyamokon az idegen nyelven oktatott tárgyakat osztályonként két csoportban oktatjuk.
A tanulók egyéni érdeklõdési körét szakkörökön és önköltséges tanfolyamokon elégítjük ki. Szervezünk részükre olyan gyakorlati fakultációkat vagy tanfolyamokat is, amelyek elõsegítik a munkába állást. Ezek a fakultációk a szomszédos középiskolákkal közösen hirdetjük meg. Jelenleg a kínálatban a/z

A tanulók fekészültségének és tudásának felmérése és fejlesztése céljából rendszeresen szervezünk házi bemutatókat és szaktárgyi versenyeket.

Ösztönözzük tanulóinkat az országos tanulmányi versenyeken való részvételre. A tanárok sikeres felkészítõ munkáját anyagilag és erkölcsileg is támogatjuk.
Célkitûzéseink megvalósítását a mindennapi oktatómunka mellett ma már hagyományosnak mondható kulturális és egyéb programjaink is segítik. Ezek:

A felsorolt rendezvényekhez kapcsolódnak az iskolán belüli és kívüli tanulmányi és sportversenyek. Az kül- és belföldi tanulmányi kirándulásokat (csereutak, erdei iskola, osztálykirándulás stb.) a résztvevõk önköltséges formában tudják megvalósítani. Az aktuális árakról és a kiránduláson való részvételhez szükséges befizetésekrõl az osztályfõnök az osztályfõnöki értekezleten egyeztet a szülõi munkaközösséggel.
A tanév programját az Oktatási Minisztérium által kiadott „Tanév Rendje" alapján megszerkesztett azonos nevû gimnáziumi dokumentum határozza meg. Ezt a dokumentumot az iskolavezetés terjeszti elõ, az Iskolai Diákbizottság véleményezi és a tantestület fogadja el. Ebben szerepeltetjük a tanév oktatást kiegészítõ rendezvényeinek programját, valamint a szülõkkel való kapcsolattartást is. (Osztályszülõi értekezletek, szaktanári fogadóórák idõpontja). A KFG tanév rendjének kivonata mindenkor látható az iskola honlapján (http://www.karinthy.hu) is.

2.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Pedagógiai koncepciónk fontos eleme az olyan demokratikus magatartású és demokratikusan gondolkodni tudó nemzedék fekészítése, melyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt szerephez jutnak.

2.2.1 Iskolánk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célkitûzései

A 14-19 éves tanulók személyisége sokat fejlõdik a gimnáziumi évek alatt. Éppen ezért a középiskolának kiemelt felelõssége van abban, hogy az egyéni képességeket és készségeket fejlessze, ugyanakkor abban is, hogy az érettségi vizsgák után az iskolapadból egészséges, ép személyiséggel rendelkezõ ifjú emberek kerüljenek ki, akik sokoldalúan képzettek és az élet minden területén jól használható tudással rendelkeznek és a felsõfokú tanulmányok megkezdésére alkalmasak.
Fejleszteni kell a tanuláshoz, a kommunikációhoz, a közösségbe történõ beilleszkedéshez tartozó magatartási képességeket és készségeket.
Alkalmassá kell tenni tanulóinkat a felelõsség vállalására, az erõforrásokkal való takarékos gazdálkodásra, az alkalmazkodásra, az egészségmegõrzésre, a jogok és érdekek védelmére.
A végsõ cél, hogy tanulóinkat a társadalom hasznos és aktív tagjaivá és kiegyensúlyozott személyiségekké neveljük.
E célok eléréséhez magas színvonalú képzést kell biztosítanunk, következetesen ellenörzõ, logikusan egymásra épülõ és a különbözõ tantárgyakat is egységes tudásba illeszthetõ tanórák tartásával. Az ilyen oktatómunka ösztönöz az átlagon felüli teljesítmény elérésére, ébren tartja és továbbfejleszti az érdeklõdést és alapja lesz annak a belsõ igénynek, ami elengedhetetlen feltétele a késõbbi állandó önképzésnek, az élethosszig tartó tanulásnak.

2.2.2 A személyiségfejlesztés színterei és eljárásai

2.2.2.1. A szülõkkel való kapcsolattartás
Ebben a munkában az iskolának feltétlenül építenie kell a szülõk támogatására. Éppen ezért elmondható, hogy a gimnáziumban folyó oktató nevelõ munkában partner és együttmûködõ társ a szülõi ház. Ennek a jó kapcsolatnak a fenntartásához rendkívül fontos a szoros kapcsolattartás és a kölcsönös és folyamatos tájékoztatás. A személyre lebontott kapcsolattartás legfontosabb szereplõje az osztályfõnök, aki az egyes tanulót a legjobban ismeri, fejlõdését a leginkább nyomon tudja követni.
Iskolánkban különös figyelmet szentelünk az osztályfõnöki munkaközösség tevékenységének, az osztályfõnöki munka megbecsülésének. Az aktuális feladatokat az osztályfõnök folyamatosan egyezteti a szülõkkel.

2.2.2.2 Csibetábor
A személyiségfejlesztés elsõ állomása az iskolánkban immár hagyománnyá vált Csibetábor. Ez egy szocializációs tábor, amelynek fõ feladata, hogy az újonnan felvett tanulóink iskolai beilleszkedését megkönnyítse, alkalmat adjon nekik arra, hogy jövendõ tanáraik, iskolatársaik közül sokakat megismerhessenek. A tábor jó hangulatáról a tanárokon kívül a régebben érettségizett 'öregdiákok' és a lelkes felsõbbévesek gondoskodnak. A hagyományos keretjáték és a különbözõ ötletes versenyek, vetélkedõk összekovácsolják a társaságot. A tanévnyitóra már nem szorongó, ijedt arcú "csibék" érkeznek meg, hanem egymást boldogan és ismerõsként üdvözlõ, igazi karinthys diákok.

2.2.2.3 Diákönkormányzat - IDB
Az iskolai diákbizottság szintén fontos része a diákok személyiségfejlõdésének. Megtanulnak demokratikusan dönteni, a döntéseket elfogadni, maguk közül vezetõket választani, érdemi kérdésekben véleményt alkotni.
A diákönkormányzatot segítõ tanárt az Iskolai Diákbizottság választja. Feladata a diákönkormányzat, az iskolavezetés és a tantestület közötti kommunikáció elõsegítése, a programok megszervezésének segítése.
Az iskolai diákönkormányzatban való aktív részvétel serkentõ hatását bizonyítja, hogy a Karinthy Frigyes Gimnázium diákbizottságában szerepet vállaló tanulóink közül került ki késõbb az egyetemi élet több diákvezetõje.

2.2.2.4 A másság elfogadása fontos kritériuma a személyiségfejlesztésnek
Az egyénnek a szûkebb értelemben vett társadalomban vagy közösségben való megítélését nagyban befolyásolja az, hogy az egyén hogyan viszonyul társaihoz, azok esetleges másságához (ízlésben, vallásban, anyagi javakban, családi állapotban stb.) A diákcserék és a külföldi utazások során a kapcsolatok és egy más családba, közösségbe, kultúrába való beilleszkedés gyakorlati terepet biztosít a tõlünk idegen, különbözõ kultúrák megismerésére, és elfogadására. Megteremtõdik ezáltal annak is a lehetõsége, hogy a tanulóink nyitottan fogadják ezeket az információkat és kialakítsák magukban azt a tolerancia érzést, ami fontos a miénktõl eltérõ kultúrák elfogadásában.
A más népek, kisebbségek iránti toleranciára neveléssel tudatosítjuk tanulóinkban, hogy saját nemzetünk és kultúránk is hasonló tiszteletet érdemel mások részérõl. A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a hagyományaink iránti tisztelet ébrentartása az ország megmaradásának és a jövõnek feltétele. Iskolai ünnepélyeink, történelmi megemlékezéseink és gimnáziumunk hagyományai segítenek e cél elérésében.
Az iskola szûkebb környezetében, a településen élõ nemzetiségek, etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését a helytörténeti gyûjtemény kiadványai, ezek közül kiemelten a "Pestszentlõrinc krónikája" címû könyv segíti.

2.2.3 Az eredményes személyiségfejlesztés sikerkritériumai
Tanulóinkat az életre, a mindennapokban való eligazodásra is fel kell készítenünk. Az olyan nélkülözhetetlen személyiségjegyeket, mint az önállóság, a magabiztos fellépés és a kommunikációs készség, vitakultúra, az iskolai környezetben kell megszerezniük és gyakorolniuk.
Többek között ide sorolhatjuk a konfliktuskezelõ technikákkal, a közlekedési kultúrával, a fogyasztóvédelemmel, a összefüggõ ismereteket és ezek alkalmazásának gyakorlását is. E témakörökrõl osztályfõnöki és társadalmi ismeretek órán kívül a tanulmányi kirándulások és az iskolán kívüli rendezvények kapcsán adhatunk felkészítést tanulóinknak.

2.2.3.1 Erõszakmentes konfliktuskezelõ technikák elsajátítása
A kultúrált, a másik fél érveit meghallgatni és adott esetben elfogadni is tudó vitatkozás, a mindennapos konfliktusok kezelésének egyik legfontosabb módja. Iskolánkban mind az osztályfõnöki órák keretében, mind az Iskolai Diákbizottság szervezésében biztosítunk alkalmat arra, hogy a tanulóink megismerjék a vitakultúra általános elemeit és szervezett foglalkozások során gyakorolhassák is azokat.
Emellett számos olyan hazai és nemzetközi vetélkedõn, diákkonferencián és versenyen való részvételre bátorítjuk tanulóinkat, ahol ezeket a készségeket fejleszthetik és kamatoztathatják

2.2.3.2 A kultúrált közlekedésre nevelés
A nagyvárosi életforma és a motorizáció minden területen való térhódítása megköveteli a közlekedési morál fejlõdését. Iskolánkban fontosnak tartjuk elérni, hogy tanulóink jelentõs része, aki a gimnáziumi éveik alatt megszerzi a gépjármûvezetõi jogosítványt, képes legyen arra is, hogy a közlekedésben konfliktuskerülõ és defenzív módon vegyen részt.
Iskolánkban sok tanulónk jut olyan lehetõséghez, hogy középiskolai tanulmányai alatt hosszabb-rövidebb idõt külföldön tölthet. Felkészítésük során nem felejtjük el megemlíteni a célországra jellemzõ eltérõ közlekedési szokásokat és a belõlük következõ potenciális veszélyhelyzeteket. Arra biztatjuk tanulóinkat, hogy a közúti forgalomban, a tömegközlekedésben vagy akár a gyalogos közlekedésben résztvevõként minden esetben az udvarias és elõrelátó viselkedésformát kövessék.

2.2.3.3 Társadalmi bûnmegelõzés, az áldozattá válás megelõzése
Az osztályfõnöki munkaközösség munkatervében szerepelnek drogprevenciós témák,, illetve a tanulókra leselkedõ különbözõ veszélyforrások elemzése, az ellenük való viselkedési stratégia kidolgozása. Mivel sok olyan veszély leselkedik tanulóinkra, amelyek viszonylag újkeletûek (pl. diszkódrogok), tanáraink nincsenek eléggé felvértezve a megfelelõ ismeretekkel és tapasztalatokkal a probléma alapos körüljárására.
Szerencsére több olyan szervezet, alapítvány vagy akár a bûnüldözési szervek által létrehozott csoport kínálja szolgáltatásait az utóbbi években, amelyeknek igénybevételével a témában járatos szakemberek készíthetik fel a középiskolás korosztályt a rájuk leselkedõ veszélyek minél hatékonyabb elhárítására vagy még inkább megelõzésére.
Figyelemmel kísérjük a pályázatokat, amelyeket a témában érintett minisztériumok írnak ki. A tanártovábbképzés keretében a pedagógusokat készítik fel a probléma szakszerû kezelésére vagy közvetlenül a tanulók tájékoztatását célzó programokat kínálnak. Sok esetben a kerületi oktatásirányítás is szervez az égisze alá tartozó iskoláknak drogprevenciós, bûnmegelõzési programokat, de a fõvárosi vagy kerületi rendõrség illetékes csoportjai is kínálnak ilyeneket. A bõséges választékból tudjuk a tanrendbe, az osztályfõnöki órák tematikájába leginkább illeszkedõ programot kiválasztani. (lásd még 2.4)

2.2.3.4 Fogyasztóvédelem
A fogyasztóvédelem szerepe a modern társadalomban egyre fontosabbá válik. Iskolánkban is felkészítjük a tanulóinkat arra, hogy a mindennapi élet során a kereskedelemben, szolgáltatásokban tapasztalható visszásságokat nem hagyják szó nélkül, merjék és tudják használni a jogorvoslati lehetõségeket.
A nyugati országokban tapasztalható fejlettebb fogyasztóvédelem témája lehet osztályfõnöki óráknak, vagy akár a nyelvoktatásban is használni lehet az ilyen esetekrõl szóló anyagokat.
A külföldi csereprogramokon résztvevõ tanulóink, tanáraink személyesen is tapasztalhatják, és saját élményeik alapján számolhatnak be az ottani fogyasztóvédelmi rendszer tanulságairól..

2.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségi nevelés fõ célkitûzése a kialakult közösség demokratikus mûködtetésében való aktív együttmûködés. Ennek érdekében fejleszteni kell tanulóinkban a/z

E célok elérése céljából is szervezzük programjainkat.

2.3.1 KEKSz program
Nagyon fontosnak tartjuk a közösség fejlesztését, illetve a közösségi tevékenységre való igény kiteljesedését a tanulókban. Ennek az elõsegítésére indítottuk el a 2000-2001-es tanévben a KEKSz programot. Ez a rövidítés a kreativitás, erõbedobás, közösségépítés és szolgálat szavakból áll össze. Lényege, hogy minden diákunktól egyetemlegesen elvárjuk, hogy a fenti tevékenységi körök mindegyikében mutassanak bizonyos dokumentálható aktivitást az iskolai év folyamán. A KEKSz program részletes szabályzata pontosan megfogalmazza az elvárásokat.
A kreativitás területéhez tartoznak a különbözõ mûvészeti tevékenységek, szakkörök. Ilyen például a kézmûvesszakkör, rajzszakkör, énekkar, fõzõszakkör stb. Ha valaki magántanárhoz vagy zeneiskolába jár hangszeres zenét tanulni, természetesen az is elfogadható ebben a kategóriában.
Az erõbedobás olyan sport vagy sprotjellegû tevékenységet jelent, amely fizikai energiákat igényel a tanulótól. Az iskolai sportkörökben vagy sportegyesületekben zajló edzésen túl a túrakörön való részvétel is ide tartozik.

Közösségépítésnek az olyan tevékenységet hívjuk, amelynek során a tanuló tesz valamit azért, hogy az iskola diákjaiból egy kisebb-nagyobb csoport jobban összekovácsolódjon. Vetélkedõt szervez a Karinthy Napra, színházlátogatást készít elõ az osztálytársaival stb.
Szolgálatnak azt nevezzük, amikor valaki saját szabadidejébõl, energiájából arra áldoz, hogy egy rászoruló embert megsegítsen. Ez a rászoruló lehet osztálytárs, akit korrepetálni kell bizonyos tantárgyakból, de lehet öreg néni is, akinek a gyerekek intézik el a bevásárlást, takarítást. Sokszor szervezünk karácsonyi mûsort idõsek otthonába vagy beteg gyerekekhez, például a Pethõ Intézetbe.
A különbözõ kategóriák kombinálhatók is egymással. Például egy túra részben erõbedobás, részben közösségépítés, tehát mindkét kategóriára lehet pontot elszámolni. Egy színvonalas mûsor megszervezése az idõseknek lehet egyszerre kreativitás és szolgálat is.

A tevékenységek nagy részét az iskola szervezi, de szívesen fogadunk tanulóink, tanáraink vagy a szülõk közül kikerülõ önkéntesek által szervezett programokra is meghívást. Ezekre a programokra, ha szükséges, természtesen ingyen biztosítjuk a tantermet, fûtést, világítást és az esetleg szükséges technikai eszközöket (hangosítás, kivetítõ stb.)
A KEKSz aktivitások elszámolása a koordinátor tanár irányításával az un. KEKSz napló segítségével történik. Ebben a füzetben a tanuló dokumentálhatja az általa végzett tevékenységet, annak idõpontját és idõtartamát, és aláíratja a programot szervezõvel. A koordinátor ezt a bejegyzést aláírásával ellenjegyzi és a tevékenységeket összegzi, számon tartja. Tanácsokkal, ötletekkel is segíti a tanulókat.
A koordinátor a tevékenységek megszervezésében, a lehetõségek kihirdetésében is a segítségükre van. A tanév végén a végzett közösségi munkájuk alapján különbözõ szintû elismerésben részesülnek, amit az iskola hivatalosan is dokumentál. E bejegyzések a 2001-2002-es tanév végétõl kezdve kerülnek feljegyzésre. A pontos kritériumrendszert és a bejegyzések típusait a különálló KEKSz szabályzat tartalmazza.

2.4 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggõ pedagógiai tevékenységek
Ez a tevékenység elsõsorban osztályfõnöki feladat, ebben nagy segítséget nyújt az egyes osztályfõnököknek a jól mûködõ osztályfõnöki munkaközösség kollektívája is. Természetesen az ilyen problémával küzdõ tanulók hatékony kiszûrése az osztályfõnök mellett a szaktanár feladata is. Ugyanakkor fontos az, hogy a beilleszkedési és magatartási problémával küszködõ tanulók gondjairól az osztályban tanító valamennyi tanár értesüljön, sõt a hatékony megoldás keresését az egész tantestület vállalja magára. A problémák pontos felderítésében nagy szükség van esetenként az iskolában dolgozó egészségügyi szakemberekre (iskolaorvos, védõnõ),, illetve alkalmanként a kerületi nevelési tanácsadó, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat hathatós közremûködésére is. Iskolánkban a személyi feltételektõl függõen iskolapszichológus is mûködik. Hozzá az iskolaorvos vagy az osztályfõnök utalja a tanulót, amennyiben ennek szükségét érzik. Természetesen a fogadóóráján a diákok önkéntesen is felkereshetik a pszichológust.

Természetesen a probléma kezelésén túl még fontosabb feladatként említendõ a prevenció kérdése. Évek óta szervezünk olyan programokat - elsõsorban osztályfõnöki órák keretén belül - , ahol pszichológus, orvos stb. végzettségû elõadók (sok esetben volt diákjaink) tartanak foglalkozásokat drog, alkohol, bûnmegelõzés témában.
Ezek a foglalkozások az Iskolai Diákbizottság közremûködésével és segítségével zajlanak, adott esetben bevonva kortárs csoportokat.

A prevenciós elõadások, foglalkozások tervezését és ütemezését az osztályfõnöki munkaközösség munkatervében koordinálja.
Fontos még megemlíteni, hogy mind a prevencióban, mind a szûrésben, sõt a problémák megoldásában is elengedhetetlen a szülõi házzal való állandó kapcsolattartás. Ennek érdekében lehetõséget biztosítunk a szülõknek, hogy - elõzetes megbeszélés alapján - a szülõi fogadóórákon és értekezleteken kívül is találkozhassanak az iskola pedagógusaival, iskolaorvosával vagy védõnõjével. Ezeket a találkozásokat bármely fél kezdeményezheti.

2.5 Tehetség, képesség kibontakozását segítõ tevékenységek
A Karinthy Frigyes Gimnáziumban a KEKSz program megjelenése elõtt is jelentõs számú szakkör, önképzõkör mûködött. Ezek a délutáni tevékenységek számos tanulónkat vonzották magukhoz, és látványos eredményeket is produkáltak. Iskolánk folyosóinak, szaktantermeinek dekorációja, ünnepségeink színvonalas irodalmi, zenei produkciói elsõsorban e körök tevékenységét dícséri.
Az utóbbi évben a KEKSz program hatására jelentõsen megnövekedett a választható tevékenységek száma. Az alábbi felsorolás az elmúlt tanévekben meghirdetett kínálatot tartalmazza a teljesség igénye nélkül. Fontos megemlíteni, hogy az alábbi tevékenységek vezetõi, szervezõi nem csak tanárok, hanem a már régebben érettségizett, sõt a jelenlegi diákjaink közül kerülnek ki.

Iskolánkban a KEKSz program keretében mûködõ klubokat, szakköröket, egyéb tevékenységeket a következõ táblázat tartalmazza.

2.6 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A konkrét feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi törvény határozza meg, a tennivalókat a pedagógus értékeli. Veszélyeztetettség esetén az osztályfõnök, a szaktanár, a tanulói közösség és a szülõ teszi meg az elsõ lépéseket.
A gyermek és ifjúságvédelem célja:

Ha a hátrányos helyzet anyagi eredetû, keresni kell a szociális segítséget a megoldás érdekében. Iskolánkban az iskolavezetés gyermek és ifjúságvédelmi felelõst bízott meg. Ez a kolléga az iskola hatáskörén kívül esõ esetekben segít. Tartja a kapcsolatot az érintett önkormányzati szervekkel, a nevelési tanácsadóval, az iskolaorvossal. Konzultál az egyes tanulók helyzetét, problémáit legjobban ismerõ osztályfõnökökkel valamint a teendõkrõl egyeztet az iskolavezetéssel és a Studium Alapítvány kuratóriumával. Az Iskolai Diákbizottság is bizalommal fordulhat hozzá. A családokkal való együttmûködés kívánalmait és más, az osztályfõnöki munkával kapcsolatos kérdések javasolt kezelését az iskola saját kiadványa, az "Osztályfõnöki kiskáté" tartalmazza, amely dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg az osztályfõnöki munka egységesebbé, iskolai szinten kiegyensúlyozottabbá tétele céljából. Ez a dokumentum megtalálható a tanáriban, a könyvtárban, és - tanári azonosítóval és jelszóval belépve - elolvasható az iskola honlapján is.
Emellett az osztályfõnöki munkaközösség vezetõje havi rendszerességgel rövid konzultációt hív össze, amin a résztvevõ kollégák megoszthatják egymással az idõközben felmerült problémákat, feltehetik kérdéseiket egymásnak és az iskolavezetés jelenlévõ tagjának és közös álláspontot foglalhatnak el a hasonló jellegû kérdések kezelésében.

2.7 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ programok
Szerencsére iskolánkban a bukások száma igen alacsony. A magyar-angol két tanítási nyelvû tagozatra felvételt nyert tanulók között fordul elõ olyan, akit váratlanul ér, hogy az általános iskolában megszokott intenzitással az erõsebb mezõnyben sokszor nem éri el a kívánt tanulmányi átlagot. Szerencsére ez a helyzet néhány hónap alatt normalizálódik, és a legtöbb tanuló fel tudja venni a szükséges tempót, jegyei javulnak.

Mégis az ilyen stresszhelyzeteket elkerülendõ, a nulladik évfolyam elején még a Csibetáborban felmérjük az újonnan felvett tanulók tudását, és a nekik leginkább megfelelõ tudásszintû csoportba osztjuk be õket. Minden évben az adott felmérésnek megfelelõen alakítják ki az angol munkaközösség tagjai és az osztályfõnökök azt a beosztást és a tanulási szinteket, amely a gyerekek számára a legmegfelelõbb.
Annak elkerülésére, hogy az elsõ évet nem a megfelelõ nyelvi tudással kezdje egy tanuló, a nulladik év végén nyelvi záróvizsgát szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy a szaktárgyi tananyag megtanulásának esetleg a nyelvi tudás hiánya legyen a gátja. A két tanítási nyelvû elsõ osztályba való továbblépés feltétele tehát a megfelelõ eredmény elérése ezen a vizsgán.

Amennyiben a tanuló itt nem éri el a megkívánt szintet, augusztusban pótvizsgát tehet. A pótvizsgán megbukott tanuló az elsõ osztályt az emelt szintû angolos osztályban folyathatja.
A nem két tanítási nyelvû osztályokban esetlegesen tanulási kudarcanak kitett diákjaink az osztályfõnök és az érintett szaktanár segítségével felzárkóztató foglalkozásokon, személyes konzultációkon vehet részt. Alkalmazzuk az egyéni szaktanári foglalkozást és a megfelelõ tanulópárok által adható segítséget. Iskolánk specialitása, hogy a KEKSz program keretén belül a bizonyos tárgyakból kimagasló teljesítményt elérõ tanulók segítséget adhatnak elmaradó társuknak. Ezt a tevékenységüket a KEKSz program pontokkal honorálja.
Tanári konzultációra való csoportos igény esetén többlet óraszámot biztosítunk az adott tantárgyból. Fontosnak tartjuk, hogy az esetleges hiányosságokra idejekorán fény derüljön, amikor a javításnak, felzárkózásnak még van reális esélye. A szülõt az ilyen jellegû probléma felmerülésérõl az osztályfõnök haladéktalanul értesíti.

2.8 Szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek

2.8.1 Tanulmányi és szociális ösztöndíjak
Szociális segélyeket az önkormányzat ad az egy fõre esõ családi jövedelem alapján. Ez lehet idõszakos vagy folyamatos.
A gimnázium a tanulmányi és szociális ösztöndíjakra történõ felterjesztéssel foglalkozik. A következõ ösztöndíjakra lehet pályázni a tanulóinknak:

2.8.2 Alapítványi támogatás
A Karinthy Frigyes Gimnázium Studium Alapítványa azért jött létre, hogy a gimnázium alapvetõ céljait támogassa. Ebben benne foglaltatik a nyelvtanulás segítése, a célnyelvû országokba való tanulási célú kijutáshoz való hozzájárulás. Az Alapítvány kuratóriuma az alapító okiratban pontosan szabályozott keretek között ítéli oda az arra érdemes vagy rászoruló tanulóknak a támogatást.

2.8.3 Kollégiumi elhelyezés
Mivel iskolánk országos beiskolázású, így vidéki tanulóinknak néhány kollégiumi helyet tudunk biztosítani. A 80/2004 (II.26) sz. kerületi képviselõtestületi határozat értelmében a fenntartó úgy döntött, hogy a felvételi eljárás során "törekedni kell arra, hogy elsõsorban fõvárosi diákok alkossák az osztályokat. Az agglomeráció területérõl érkezõ tanulók a Pest Megyei Önkormányzattal való megállapodás szerint csak a költségekhez való hozzájárulás esetén létesíthessenek tanulói jogviszonyt."

2.8.4 Könyvtárhasználat
A szociálisan hátrányos helyzetben levõ tanulók megsegítésére dolgoztuk ki azt a konstrukciót, amely értelmében a drága külföldi tankönyveket a szülõknek nem kell megvenni, hanem azokat az iskolai könyvtár szerzi be kellõ példányszámban, majd az áruk 1/3-áért kölcsönzi ki a tanulóknak. Így a családoknak jóval kevesebbe kerül a könyvek beszerzése, és az iskola 3 év alatt részletekben hozzájut a tankönyvek árához és ebbõl a keretbõl beszerezheti az újabb kiadást. Természetesen amennyiben egy tanuló az év végén a normál használatnál jelentõsen megrongáltabb állapotban hozza vissza a könyvet, az okozott kárt meg kell térítenie.

2.8.5 Számítógép használat
Tanulóink és tanáraink egyaránt szabadon és ingyen használhatják az iskola számítógépes erõforrásait a nap jelentõs részében. A könyvtárak nyitvatartási idejében (reggel 8 és délután 3 h között),, illetve a kis számítógép terem (reggel 7 és délután ½ 5 között) az e-mail, az Internet és az egyéb lehetõségek a diákok rendelkezésére állnak. A tanárok az iskola nyitvatartási ideje alatt használhatják a nagytanári és a munkaközösségi szobák számítógépeit.

2.9 Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszere

2.9.1 A pedagógiai tevékenység ellenõrzése

2.9.1.1 Belsõ kérdõívek
Az iskolában és az iskolán kívül folyó tevékenységek pedagógiai hatékonyságát rendszeresen mérjük fel különbözõ kérdõívekkel. Ezeket az osztályfõnökök vagy az Iskolai Diákbizottság képviselõi töltetik ki a tanulóifjúsággal elsõsorban osztályfõnöki órák keretén belül. A válaszadás titkos és önkéntes, az eredményeket az adatok feldolgozása után az érintettek és az iskolavezetés megbeszéli.

2.9.1.2 Monitor vizsgálatok
Az OKI által szervezett Monitor felméréseken iskolánk a szervezõk felkérésére évek óta részt vesz, azokon kiváló eredményekkel büszkélkedhet. (lásd http://www.karinthy.hu/pages/monitor/hu)
A Monitor vizsgálatok jellegébõl adódóan azok teljesen hiteles képet adnak az iskolában folyó oktatási munka eredményességérõl. Az iskolán kívülrõl érkezõ felmérésvezetõ tanár és a tesztírásban részt vevõ tanulók kivételével a dolgozatok megírása során a teremben senki más nem tartózkodhat.

2.9.1.3 Más fõvárosi, országos kutatóintézeti felmérések
Iskolánk nyitott más pedagógiai kutatóintézetek, egyéni tudományos kutatók, Ph.D. és egyéb egyetemi hallgatók által szervezett felmérések elvégzésére is, feltéve, ha azok az oktatást nem zavarják. Az ilyen kutatásokat az iskola igazgatójával kell egyeztetni, és minden esetben kérjük a visszajelzést is a felmérés eredményérõl.

2.9.1.4 Tanulmányi és egyéb versenyeken való részvétel
Szintén hiteles képet adnak az iskolában folyó munka szakmai színvonaláról az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), más országos és fõvárosi versenyeken induló tanulónk eredményei. (Matematika Határok Nélkül, Arany Dániel matematikaverseny, Mikola-, Irinyi-, Kitaibel-, Nemes Tihamér versenyek, az Informatikai Diákolimpia stb.)
Az iskolavezetés nagy hangúlyt fektet az ilyen megmérettetéseken részt vevõ tanulók és a felkészítõ tanáraik segítésére, erkölcsi és - a lehetõségekhez mérten - anyagi megbecsülésükre. Tanulóink tehetségének és szorgalmának valamint tanáraink felkészültségének hála, minden évben számos kimagasló erdeményt ér el iskolánk ezeken a megmérettetéseken.

2.9.1.5 Nemzetközi Érettségi Program (International Baccalaureate - IB)
A fenntartását a Karinthy Frigyes Gimnáziumban rendkívül fontosnak tartjuk minõségbiztosítási szempontból is, nem csak iskolai, kerületi, de országos szinten. A svájci központú International Baccalaureate Organization 116 országban készíti elõ, koordinálja, értékeli és ellenõrzi a vizsgákat minden évben. Az IB által kiadott diplomákat a világ vezetõ egyetemei (Oxford, Cambridge, Harvard, Yale, Sorbonne stb.) is elismerik, sõt felvételi vizsgaként is elfogadják.
Ebben a megmérettetésben iskolánk hagyományosan mindig az élmezõnyben foglal helyet, ezáltal öregbítve a Karinthy Frigyes Gimnáziumon túl az egész magyar közoktatás nemzetközi hírnevét is a nagyvilágban. Mivel a vizsgarendszer úgy épül fel, hogy a tanuló által nyújtott teljesítmény értékelésében a felkészítõ intézményen kívüli, elsõsorban a központi, standardizált, moderált, objektív elbírálás érvényesül, ezáltal biztosított a hiteles és elfogulatlan osztályozás.

2.9.2 A törvényes mûködés ellenõrzése
A szakmai munkaközösségek feladatai, hogy módszertani kérdésekben segítséget adjanak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelõ és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenõrzéséhez (Kt 58.§ (1) alapján).
Külsõ személyek közremûködése az intézményi ellenõrzésben. Ilyen a Szülõi Választmány, akinek az SzMSz állapít meg jogokat a Kt 59.§ (5) alapján.
Az iskolai diákönkományzat (Iskolai Diákbizottság - IDB) tevékenysége a tanulókat érintõ valamennyi kérdésre kiterjed (Kt. 63.§ (1) alapján). Az ellenõrzési feladatokban résztvevõ iskolai diákönkormányzat alkalmas arra, hogy az intézmény vezetése és nevelõtestülete megismerje a tanulók véleményét, elvárásait, akár a teljes intézményre kitekintve, akár az egyes évfolyamok, osztályok, pedagógusok munkáját véleményezve.
A minõségbiztosítással, méréssel, értékeléssel ellenõrzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásánál építünk az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ajánlásaira is.

2.10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
A Karinthy Frigyes Gimnázium 1986-ban épült. Tervezésekor figyelembe vették az oktatás speciális igényeit, a tanulók és a tanárok kényelmét fokozó építészeti megoldásokat alkalmazták, és az akkor legmodernebbnek számító technikai berendezéseket építették be. Ezek egy része mára már sajnos elavultnak, de legalábbis idejétmúltnak számít, folyamatos cseréjükrõl idõvel gondoskodni kell.
A Gimnázium tantestülete a tankönyvek kiválasztásánál általános elvként elfogadta, hogy a szakmai színvonal mellett a példányszám és a szülõket terhelõ költségek alacsonyan tartása is meghatározó szempontnak számítanak. Ennek megfelelõen többségében a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyveit használjuk. Az alkalmazott tankönyvek konkrét kiválasztása a munkaközösségek feladata. Általános elvárás viszont, hogy a tanulmányi idõszak alatt (4,, illetve 5 év) kiadót ne, vagy csak nagyon indokolt esetben változtassanak.
A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium 10/1994 (V.13.) rendelete elõírja a pedagógiai szolgáltatásokat ellátó intézmények részére a kötelezõ eszközöket és felszereléseket. Ez gimnáziumunk esetében teljesül. Kivételt képez egy saját használatú bitumenes sportpálya, amelyet a 2006. évre tervezünk elkészíttetni.
Az épület összességében jó állapotban van, karbantartása folyamatos. Tetõszerkezetét a múlt évben javíttattuk ki közel 20 millió forint értékben, folyamatosan festetjük, mázoltatjuk a leginkább erre szoruló helyiségeket, felületeket.
A könyvtári állomány - figyelembe véve az iskola korát és a nagy számban beszerezni szükséges idegennyelvû könyveket - egészen egyedülálló. Mind példányszám, mind választék tekintetében felette állunk a fõvárosi átlagnak, nem beszélve az utóbbi idõben egyre terjedõ digitális adathordozó (CD-ROM) gyûjteményrõl, amit mindkét könyvtárban kézikönyvként, tehát helyben kölcsönözhetõként lajtstomoztunk, így bárki hozzáférhet ezekhez az eszközökhöz.
A gépészeti berendezések mûködéképesek, a számítógépes rendszer viszonylag korszerû, a bútorzat az évek és az intenzív használat során amortizálódott elemeit folyamatosan felújítjuk, illetve cseréljük.
Az alábbi táblázat azokat a célokat és feladatokat tartalmazza, amelyek a nevelési-oktatási munkához szükségesek, de a megvalósításuk az eszközök magas ára miatt a felhasználható források függvényében folyamatosan, lépésrõl-lépésre történhet csak.

Célok
Feladatok
Eszközigények
A nemzeti hagyományok, nemzeti azonosságtudat fejlesztése, az európai humanista értékrend megismerése A nemzetközi és diákkapcsolatok kiépítéséhez és ápolásához minél szélesebb körû e-mail és Internet használat Levelezésre, böngészésre alkalmas számítógépek beszerzése, a jelenlegi túlterhelt állomány lehetõség szerinti fejlesztése
Magas színvonalú képzés biztosítása Az angol és a német nyelv oktatása Célnyelvi könyvtári anyag és multimédiás hordozók bõvítése (könyvek, szoftverek, CD stb.)
  Célnyelven tanított szaktárgyak oktatása Tankönyvek és feladatgyûjtemények
    Az alapkereten felüli videomagnó, televízió, CD lejátszó, számlálós magnó szükséges
    Videojel és számítógép kivetítésére alkalmas projector, Visual táblák, írásvetítok
    Idegen nyelvu televíziós adások vételére alkalmas kábel vagy parabola antenna berendezés a megfelelo erosítovel.
  Számítástechnika oktatása Második (szaktárgyak oktatására kijelölt) szaktanterem kialakítása kb 10 db modern, multimédiás munkaállomással, jogtiszta szoftverekkel.
    Prezentációk elõadásához jó minõségû projektor
    Munkaközösségenként legalább egy Internet hozzáférésére alkalmas számítógépterminál rendszerbe állítása.
Iskolai rendezvények színvonalas lebonyolítása   Jó minõségû videokamera állvánnyal, megfelelõ minõségû mikrofonok
A diákönkormányzat mûködéséhez és szervezett programjainak lebonyolításához szükséges eszközök biztosítása   Jó minõségû számítógép és perifériák dokumentumok elkészítéséhez, plakátkészítéshez, fényképek szkenneléséhez
  Iskolaújság mûködtetése Számítógép megfelelõ kiadványszerkesztõ szoftverekkel
  Iskolarádió mûködtetése A hangrendszer modernizálása, részleges újratelepítése, erõsítõk és hangszórók egy részének kicserélése
  Csibetábor mûködtetése Mobil hangrendszer, aktív hangfalak, megfelelõ minõségû kábelek, világítás
  Karinthy Szabadegyetem mûködtetése

Microport - gallérra, nyakkendõre tûzhetõ mikrofon a vendégeknek
  Színjátszókör mûködtetése Díszletek, hangosítás, világítás, jelmezek, öltözõhelyiség kialakítása, függöny, színpad
  Iskolai együttesek mûködtetése Keverõasztal, megfelelõ kábelek, monitorsugárzók, alap hangszerek
Vagyonvédelem, biztonság   Az iskola stratégiai pontján kamerás térfigyelõ rendszer kiépítése a besurranó tolvajlások megakadályozására. A beléptetõ rendszer kiterjesztése az iskola összes diákjára.
Tantermek felszerelése   Könnyen kezelhetõ sötétítõfüggönyök felszerelése


2.11 A szülõ, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmûködésének formái
A kapcsolattartásnak sokféle szervezett formáját alkalmazzuk.

3. HELYI TANTERV
(A részletes, tantárgyakra lebontott helyi tanterv az iskola titkárságán hozzáférhetõ, vagy letölthető INNEN.)

3.1 Az oktatás-nevelés szerkezeti felépítése

9. évfolyam:

10. - 12. évfolyam (évfolyamonként)

13. évfolyam

A 11-12. évfolyamon egy-egy osztályt

A Karinthy Frigyes Gimnáziumba tartósan évente 6-700 általános iskolás tanuló felvételizik a magyar-angol és a magyar-német két tanítási nyelvû tagozatra. Az egy évben felvehetõ összes tanulók létszáma 130 fõ. Ebbõl a két tanítási nyelvû tagozatokra 108 tanulót veszünk fel. A felvételi vizsga eredménye alapján a két tanítási nyelvû tagozatokra be nem került, de jó eredményt elérõ további 40 tanulónak felajánljuk a felvételt az emelt óraszámban angolt tanuló osztályba, amit többségük elfogad. Így a jelentkezõk aránya a kéttannyelvû tagozatokra nyolcszoros, az emelt óraszámú angolra vetítve ötszörösnek tekinthetõ. A felvételire jelentkezõk közül növekszik a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokból a Karinthyba felvételüket kérõk száma. Ez a szám, ami az utóbbi években elérte, sõt meg is haladta az 50 fõt is azt sugallja, hogy a Karinthy Frigyes Gimnázium jól döntött, amikor megmaradt a 4,, illetve 1+4 éves gimnáziumi képzés mellett. A 2005-2006-os tanévtõl kezdõdõen iskolánk készen áll a német 5 éves két tanítási nyelvû képzés beindítására.

3.2 Felvétel, értékelés, továbbhaladás
A tanulók teljesítményének értékelése a gimnáziumi oktató-nevelõ munkának szerves része, nevelési funkciót is ellát. Az értékelés motiválja a tanulót, növelheti sikerélményét, fejlesztheti kudarctûrõ, önértékelõ képességét, besorolja, jelzést ad a szülõk és az osztályfõnök számára, és visszacsatolás a szaktanár irányában is.
A szaktárgyi értékelés alapja a tanórai munka és az otthon végzett írásbeli és szóbeli feladatok megoldása. Az otthon végzendõ munkában az egyenletes terhelést az órarend megfelelõ összeállításával, a munkaközösségek éves tanmeneteinek optimalizálásával és szükség esetén az osztályfõnökök koordináló tevékenységével érjük el.

3.3 A szaktárgyi teljesítmények bírálata
A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak kell lennie.
A tanulók értékelése a hagyományos 5 osztályzat alapján történik. A tantárgyat a szaktanár osztályozza. A félévi, évvégi értékeléshez legalább félévenként 3 - naplóban rögzített - osztályzat kell a heti kettõ vagy több óraszámban tanított tantárgyak esetén. Ha a napló jegyei átlagukban nagyon eltérnek - a tanuló hátrányára - a szaktanár által adott évvégi jegytõl, ezt a szaktanárnak indokolni kell az osztályozó konferencián. Ha az indoklást a konferencia nem fogadja el, a tanuló javára módosíthatja az év végi osztályzatot (Kt. 70.§ (4) alapján)
A teljesítménye értékelésérõl a tanulónak tudnia kell, azt minden esetben indokolni szükséges,. Az értékelés lehet szóbeli vagy írásbeli. A szóbeli minõsítés pozitív, közömbös vagy elmarasztaló lehet, mely elsõsorban figyelemfelhívó, ösztönzõ funkciót lát el. Az értékelési szempontok megegyeznek a tantárgyak érettségi vizsgáihoz mellékelt elbírálási útmutatóban meghatározottakkal.
Szóbeli feleltetésnél minden szaktárgy értékelésének jellegébõl fakadóan különbözõ szempontjai vannak. Az általánosságban megfogalmazható követelmények irányadók lehetnek az értékelésnél. A tantárgyi értékelési rendszereket összhangba kell hozni a szakmai munkaközösségen belül.

3.3.1 Az érdemjegyek általános követelményrendszere szóbeli beszámoltatáskor

3.4 Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások

3.4.1 Az írásbeli beszámolók a tanulók tudásában, értékelésében betöltött szerepe és súlya
Az írásos beszámolók (dolgozatok) a szóbeli beszámoltatás (felelések) mellett fontos szerepet játszanak tanulóink tudásának mérésében, értékelésében. Az írásbeli munka a tananyag tudásának szóbeli ellenõrzéséhez képest teljesebb képet szolgáltat a pedagógusnak arról, hogy a diák milyen mélységig sajátította el a tananyagot. Emellett alkalmas arra, hogy vizsgáljuk a tanuló írásbeli kifejezõkészségét, helyesírásának biztonságát és a stílusát is.

3.4.2 Az írásbeli beszámoltatások formái
Az iskolai dolgozatoknak alapvetõen két formáját különböztetjük meg. Az egyik, a 15 percnél rövidebb ideig tartó "röpdolgozat", a másik az ennél hosszabb, akár a teljes tanórát lefedõ vagy akár összevont dupla órát is igénybe vevõ "nagydolgozat". Míg az elõbbi rövidebb témák, esetleg az elõzõ órán vett tananyag kellõ szintû elsajátításának ellenõrzését szolgálja, az utóbbi a nagyobb lezárt anyagrészek után, összefoglaló jelleggel kerül megíratásra. Természetesen a két dolgozattípus értékelésénél a pedagógus súlyozva veszi figyelembe a nagyobb anyagrészeket számonkérõ dolgozatok eredményeit.
Adott esetben a tanár dönthet az otthon megírandó házidolgozat mellett is. Ebben az esetben természetesen nem elsõsorban a tényanyag tudására, hanem a tanultak rendszerezõ, elemzõ feldolgozására kíváncsi a pedagógus.

3.4.3 Az írásbeli beszámoltatások rendje és korlátai
Mivel a tananyag tudásának ellenõrzési módszerei és lehetõségei tantárgyanként jelentõsen eltérõek , iskolánkban nem határoztunk meg általános elveket az írásbeli beszámoltatások kötelezõ gyakoriságát vagy típusát illetõen. Minden tanár törekszik arra, hogy a diákok tudását a lehetõ legalaposabban felmérje az ellenõrzések során és ezen kívül hozzásegítsük tanulóinkat ahhoz, hogy gondolataikat írásban és szóban is pontosan, helyesen és átgondoltan tudják megjeleníteni. A tényanyag pontos visszaadásán túl fontosnak tartjuk a pontos fogalmazást, a dolgozatok áttekinthetõ szerkezetbe illesztését, a biztos helyesírást és a témához illõ stílus alkalmazását.
Az iskolai Házirend értelmében iskolánkban a tanulókkal naponta két nagydolgozatnál (15 percnél hosszabb) több nem íratható. A tervezett nagydolgozatokat a tanárnak a napló erre kijelölt pontján legalább 3 munkanappal az esedékességet megelõzõen jeleznie kell.
Az Iskolai Diákbizottság kérésére a testület egyetértésével bekerült a Házirendbe egy olyan mondat is, amely biztosítja a dolgozatok minél gyorsabb kijavítását és az eredmény közlését a tanulókkal. A Házirend a követlezõképpen szabályozza a dolgozatok kijavításának idõtartamát:
"Amennyiben a tanár a dolgozatot a megírás napjától számított három héten (21 naptári napon) belül nem javítja ki, a diákok egyenként eldönthetik, hogy a kapott érdemjegy bekerüljön-e a naplóba. A tanár addig nem írathat újabb témazáró dolgozatot, amíg az elõzõt kijavítva ki nem osztotta."

3.4.4 Az otthoni felkészüléshez elõírt írásbeli-szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai
Az iskolában nyújtott jó teljesítmény elérésének fontos eleme az ottoni felkészülés. Mivel gimnáziumunkban - fõleg a két tanítási nyelvû tagozatokon - az átlagos középiskolai anyagmennyiségnél jóval több információt kell a tanulóknak feldolgozniuk és elsajátítaniuk, a szakórák száma azonban nem magasabb, mint máshol, az otthoni felkészülésnek még fontosabb szerepe van.
Általános elvként elmondható, hogy a szaktanár határozza meg az otthon elsajátítandó anyagmennyiséget a diákok egyenletes terhelésének és a többi tantárgy követelményeinek is a figyelembevételével.
A szóbeli felkészülésnek az ellenõrzése lehet a tanítási órán számonkért szóbeli beszámoló (felelés),, illetve egy bizonyos téma kidolgozása alapján a tanuló által megtartott kiselõadás. Mindkét típusú beszámoló célja a tananyagban való jártasság bizonyításán túl a mondanivaló kerek és érthetõ mondatokban történõ megfogalmazása és szabatos kifejtése.

3.5 A középszintû érettségi vizsga témakörei
A középszintû érettségi vizsga témaköreirõl a 100/1997. (VI. 13.) "Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról" címû Korm. rendelet ad átfogó tájékoztatást.

3.6 A magatartás és a szorgalom bírálata
A tanuló tantárgyi értékelésérõl, érdemjegyeirõl a félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minõsítésérõl az osztályban nevelõ-oktató munkát végzõ pedagógusok véleménye alapján az osztályfõnök és a diákok osztályzatot javasolnak, melyrõl az osztályozó konferencia dönt. A javaslatok elkészítéséhez az ODB véleményét az osztályfõnöknek ki kell kérni. A dícséreteket és elmarasztalásokat is figyelembe veszi.
Az egységes értékelési rendszert a tantestület fogadta el, a diákönkormányzat és az iskolaszék véleményezte.

3.6.1 A magatartás elbírálásának szempontjai

3.6.1.1 Fokozatok

Példás (5) magatartású az, aki/nek

Jó (4) magatartású az, aki/akinek

Változó (3) magatartású az, aki/akinek

Rossz (2) magatartású az, aki/akinek

3.6.2 A szorgalom elbírálásának szempontjai

3.6.2.1 Fokozatok

Példás (5) szorgalmú az, aki

Jó (4) szorgalmú az, aki

Változó (3) szorgalmú az, aki

Hanyag (2) szorgalmú az, aki

A magatartás és szorgalom osztályzatok megállapítása az osztályozó konferencia feladata. Ha az osztályozó konferencián a javasolt osztályzattal kettõ vagy több tanár nem ért egyet (rosszabbat javasol), akkor egy osztályzattal rosszabbat kell adni.

3.7 A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Az a tanuló, aki legalább elégséges szinten teljesítette az éves tananyagot, a felsõbb osztályba léphet. Az egy vagy két tantárgyból az év végén elégtelent kapott tanuló javító vizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga után tanulmányait a felsõbb osztályban folytathatja. Elégtelen eredmény esetén csak úgy folytathatja iskolánkban a tanulmányait, ha az adott osztályt megismétli. Három vagy több tanév végi elégtelen osztályzat esetén ugyanez a helyzet.
A magyar-angol két tanítási nyelvû tagozaton a "0". (9. A és B osztály) évfolyamon szerzett angol nyelvtudást felmérik. Amennyiben a tanuló nyelvtudása nem éri el azt a szintet, mellyel biztonsággal tanulhatná célnyelven a tárgyakat, javítóvizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az emelt szintû angolt tanuló osztályban folytathatja.
A 0. év folyamán a tanulók a szaktanárok és az osztályfõnök véleménye alapján csoportot válthatnak.
Az angol kéttannyelvû osztályokból a 11. évfolyam elsõ félévében jelentkezhetnek a tanulók a Nemzetközi Érettségi Programra. A felvételrõl az osztályban tanító tanárok döntenek. A normál osztályokból jelenkezõknek felvételi vizsgát kell tenni, mint a külsõ jelentkezõknek. A vizsgadíj megállapítását, a támogatás elosztását az adott évi támogatás összegét figyelembe véve évente kell szabályozni.
A német nyelvi elõkészítõ évfolyam végén (9. E osztály) az egyes tanulók által elért nyelvi szintet a szaktanárok felmérik és az eredmény alapján döntenek arról, hogy a tanuló a német két tanítási nyelvû tagozaton (9. C osztály) folytathatja-e tanulmányait vagy a következõ évtõl az emelt szintû angolt tanuló (9. D) osztály tagja lesz. A két tanítási nyelvû tagozatra csak megfelelõ nyelvi vizsgaeredmény elérésével kerülhet be a tanuló. A nyelvi elõkészítõ évfolyamot végzõ diák - szüleivel egyetértésben - természetesen dönthet úgy is, hogy az eredménytõl függetlenül az emelt óraszámú angolt tanuló osztályban kívánja folytatni tanulmányait és nem a német két tanítási nyelvû tagozaton. Errõl a döntésérõl azonban legkésõbb az adott tanév február végéig értesítenie kell az iskolát.

4. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a világunkban kibontakozó környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elõsegítve az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését.
A gimnázium a XVIII. kerület kertes, családiházas övezetében helyezkedik el. E környezethez alakítottuk, fejlesztettük az épület külsõ területeit, és udvarát. Az ide telepített növények az egészséges környezet megteremtése mellett az iskola funkcionális mûködését és segítik. Árnyékot biztosítanak, csökkentik a zajhatást és védelmet nyújtanak a viharos szelek ellen.
Fontos feladat ennek a környezetnek az ápolása és fejlesztése. Ezt a célt nem kizárólag a karbantartó személyzet munkájával érjük el. Az iskola diákjai önkéntes munkájukkal fontos szerepet vállalnak a növények telepítésében és gondozásában, az iskola környezetének állapotának megõrzésében.
Az épület belsõ terei (aula, folyosók) jó lehetõséget teremtenek a növények telepítésére. Így a gimnázium külsõ és belsõ környezete egyaránt biztosítja tanulóink és dolgozóink részére a természettel való szoros kapcsolatot.
A környezeti nevelés természetesen nem szûkülhet le az iskola területére. Szervezett körülmények között találkoznak tanulóink az iskola kirándulásokon, külföldi utakon, erdei iskolákban olyan környezeti lehetõségekkel, melyek nevelési helyzeteket teremtenek. Kiemelhetõ, hogy amikor a Comenius program keretében tanulóink egy német iskola diákjaival közösen dolgozták fel a szelektív hulladékgyûjtés és újrahasznosítás területén szerzett tapasztalatokat.

A környezeti nevelés területei között fontos szerep jut a

Iskolánk pályázaton nyert napelemes energiafejlesztõ rendszerét az ebédlõ napos tetejére telepítettük. A használata során nyert adatok alkalmat adnak a megújuló energiaforrások tanulmányozására és követendõ mintát nyújtanak a tanulóinknak egy környezetbarát technológia tanulmányozására.
A környezeti nevelés komplex munka. Résztvevõi az iskolavezetés irányításával a tantestület, a technikai dolgozók, a tanulói közösségek valamint a szülõk, akik közösen tevékenykednek a kitûzött célok elérése érdekében.
A környezeti nevelésre fordítható anyagi erõforrás részben az iskola költségvetésében szerepel. Ez kiegészíthetõ az iskola saját bevételeibõl és támogatást adhat az önkormányzat is, a kerület intézményeinek kiírt pályázat keretében.