Az ergonómia tudománya foglalkozik az ember és a technikai berendezések kapcsolatával. Legfontosabb feladata, hogy megmondja milyen legyen az a gép, vagy berendezés, ami a legjobban illeszkedik az emberi fizikai és szellemi adottságaihoz, képességeihez. Nagyon fontos, hogy az eszköz ne károsítsa semmilyen formában az embert. Se szellemi, se fizikai tekintetben.

Most azt fogjuk áttekinteni, hogy milyen formában veszélyeztetik az embert a technikai berendezések.


Számítógépes munkahely veszélyei

- Testhelyzet: Az egyik legfontosabb ergonómiai kérdés, hogy milyen testtartással ülünk a számítógép előtt. Rossz pozíció esetén nagy megterhelésnek van kitéve a derék, a hát, a nyak, sőt rossz kéztartásnál a csukló, és az ujjak is. Fontos, hogy helyesen állítsuk be a szék és az asztal magasságát. A comb legyen vízszintes, a talp pedig mindig érjen le a földre. A monitor teteje legyen a szemmel egy magasságban, vagy valamivel az alatt, és 50-70 cm távolságban. A helytelen kéztartás ínhüvelygyulladást, ízületi fájdalmakat okozhat. Ennek elkerülése érdekében kezünket tartsuk vízszintesen, és mindig használjunk csuklótámaszt. Rendszeresen iktassunk be pihenőket, és rövid tornával mozgassuk meg testünket.
Ergonomics_for_computer_users
- Monitor és világítás: Nemcsak a testünknek, de a szemünknek is nagy megterhelés számítógép előtt dolgozni. A monitor közelsége, vibrálása és az onnan érkező káros sugárzás egyaránt ronthatja a látásunkat. A monitor típusától függetlenül káros a szemnek, ha sokáig kis területet kell néznünk.

- Zaj: Zajos munkahelyen vigyázni kell hallásunk épségére is. De a hangos környezet nem csak fülünket károsíthatja, hanem egyéb tüneteket is előidézhet. A hangerőt decibelben (dB) adjuk meg. A következő táblázat mutatja, hogy a hangerőtől függően milyen zavarok léphetnek fel.

40-60 dB: Pszichés zavarok. Koncentráló képesség csökkenés, fáradtságérzés. (megszokható, nincs károsodás)
65-75 dB: Vegetatív zavarok. Vérnyomás nő, anyagcsere fokozódás, stb.(nem szokható, még nincs károsodás)
75 dB felett: Hallásromlás - fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés.
120-130 decibelt elérő erős hangok: Egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul károsodhatnak a hallósejtek.
utolsó szakasz: Minden frekvencián hallásküszöb emelkedés.

Néhány dolog hangereje:
számítógép: 30-60 dB
társalgási beszéd: 60-70 dB
hangos beszéd: 70-85 dB
kiabálás: 80-90 dB
légkalapács: 105 dB
diszkó: 90-110 dB
rock koncert: 100-120 dB
A törvény 45-60 dB felett zajvédelmet ír elő.

- Vibráció: A számítógép rezgése is okozhat egészségügyi problémákat. A folyamatos vibráció nem tesz jót az ízületeknek. Az orvostudomány például már ismer olyan esetet amikor a játékvezérlő eszköz (kormány, joystick) rezgése, rázkódása miatt bénulást okozott a kézben. Tipikusan erővisszahatásos (force feedback) eszközök gyakori használata okozhat ilyen problémát.

- Szoftverek: A számítógépen futó programok is okozhatnak különböző problémákat. Elsősorban látásunkra, és hallásunkra lehet rossz hatással. A túl hangos hanghatások, a villogás, vagy a túl kicsi elemek (betű, ikon stb.) ronthatják ezen érzékszerveinket. A gyors képi váltások, villódzások egyes emberekben epilepsziás rohamot idézhet elő.


A technikai környezet egyéb veszélyei

- Mobiltelefon: Régóta vizsgálják, hogy a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása okozhat-e egészségügyi problémát. Még nem tisztázott például, hogy felelős lehet-e az agydaganat kialakulásáért.
- Egyéb sugárzás: Sokan mondják, hogy a körülöttünk lévő vezetékekből, számítógépekből eredő elektromágneses sugárzás - hasonlóan a mobiltelefonhoz - különböző problémákat idézhet elő.
- Függőség kialakulása: Az internet, és a számítógépes játékok függőséget okozhatnak. Manapság egyre több fiatalt érint ez a szenvedély. Ennek következményeként elhanyagolják a tanulást, a munkát, a barátaikat. Kapcsolataikat leépítik, és csak az érdekli őket, hogy minél előbb a számítógép elé ülhessenek és játszhassanak kedvenc játékukkal, vagy éppen chatelhessenek, internetezhessenek. Amikor az ember már nem képes önmaga kontrollálni ezt a szenvedélyt, akkor válik függőséggé. Ilyen esetekben a környezetre (család, barátok, iskola, orvos) hárul a feladat, hogy a beteg fiatalra jobban odafigyelve leszoktassák a szenvedélye tárgyáról. De ilyenkor is igaz, hogy könnyebb megelőzni a függőség kialakulását, mint a már meglévő betegséget kezelni.